Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1853
6 Fájdalom honunk tanodáiban a műremekek olvasása nem hogy el lett volna hanyagolva az nj szervezetig, de el sem volt kezdve; bírtuk a latin Clirestoniathiát, ismertük Cicero, Cornelius, lloráez, Virgil, Livius remekeik töredékeit, magyar íróink nevei, itt ott hangzottak, mint a felhő borította ég boltozatán a csillagok néhányai pislognak. II. tiyakorlat a tökély anyja; annak kell tehát Ilii segédnek, s ulitársnak is lennie a tanulásnál, az iíjii minden testi s lelki gyakorlatra alkalmas, ugyanis teste egész szervezete gyakorlatra van alkotva, avagy, miért adá neki az Alkotó azon vidámságot, tevékeny nyugtalanságot, szemei, kezei szertelen mozgékonyságát, igyekezetei, s a kielégithellen kandiságot? bizonyára nem más okból, hogy gyakorolja minden erejét, Lelkíilete pedig tiilnyomólag gazdag jó akaratban, szive gyengéd és fogékony minden üdvösre, de a gyakorlatok ezen kitétele igen általános, az iskolai gyakorlatok nagy része a nyelveket illeti. „Anyanyelvűnk írásbeli alkalmazásának biztossága csak hosszasan tartó, gonddal űzött és módszeresen intézett gyakorlás eredménye lehet, mit a íeladmányok és tétemények kidolgozása eszközöl. Az oktatás ezen oldala legfontosb, mert az ifjút a gyakorlati élet legiiemesb feladatára, az önmunkálkodásra vezérli. E gyakorlati működés az olvasmányokkal szoros viszonyban vagyon. Az oktatásnak itt is rokonidul kell haladnia, és mindig a tanulók ismekörében működnie, hogy az óhajtott czél eléressék, mit a nyelv hibátlanságáfóJ, a gondolatok világosságától és rendétől, s a fölvett tárgy helyes kidolgozásától feltételezünk. Az algymnasiumban legjobb az olvasmányok elemezése nyomán, utánzásokat adni, később ha az ifjú saját gondolatai irásbani kifejezése körül biztosságot szerzett, a negyedik osztályban követelt fogalmazás főbb alakjai megtanulására sikerrel válalkozhatik: mesék, történelmi elbeszélések, rajzok, utánzások, levelek sál. kitűzött példányok mellett sikerrel adatnak.“ A fordítások is nagy sikerüek a latin vagy görög remek írókból, de oly fordítás mely versenyez az eredetivel, és az eredeti lelkét, a gondolatok alakját, stylját, tisztán, szépen kifejezni igyekszik, a tudós világ ítélete szerint a fordítási gyakorlatok magasok, hasznosak s nehezek mindazoknak, kiknek keblébe az ég a tökély csak egy szikráját is adá. Kérdeni mást mely oldalról hasznosak a fordítások az ifjúra, mit tanul ezekből? tanulja a nemes és igaz eszméket a legragyogóbb öltönyben, tanulja anyanyelvűt, Latium és Athene nyelveivel összehasonlítani, tanulja a kifejezések erejét, természetét, s a helyes beszéd kerekdedségét, de a czél lehető megközelítésére a feladott themák alkalmasok, szívhez szállók legyenek, s nem kényszeritett iskolai occupatiok, s ah mint édesget minket a fordítási anyagok nagy összege! Aesopus tanulság íelyes meséi, Julius C.hadjárata, Cornelius N. nagy lertiai jellemei, eszmék ezek, melyek egyszerűség, gyönyörű hasonlóság által az olvasó és fordító ügyeimét, érzelmét lebilincselik. „Virágok ezek, melyek alakja, színe és szaga egyforma kedvességgel hatnak a lélekre.“ — Használjátok fel tehát tanulók az alkalmat, minden előadásnak szerezzétek meg gyümölcsét, melyet az élet őszén élvezendetek leginkább gyönyörrel, mert igaz az miket Cicero mond: „hogy a tudományok az ifjakat nevelik, az öregeket vidámilják, a gazdagokat ékesítik, a szerencsétlenségben hajlékot és vigaszt nyújtanak, velünk lefekszenek, utaznak, és a mezőn gazdálkodnak.“ a) Ezek legyenek nyugalmatok, ezek kedvetlen óráitokban vigasztalótok, s érezni fogjátok, mit Aristipp mond: „Nincs oly keserű, melyet a tudomány meg nem édesítene, az elmét igazságokkal gazdagítja, a lelket fölemeli, az embereket ismerteti, kötelesség iránt vigyázóbbakká, a tár- salkodásra kedvesbekké tesz“ b), a) Cíc. Arch. Poéta. Cap. 7 •b) Az olvasásé* fordítás hasznáról jeles beszédek olvashatók Herder ,,SopIironr< c/.imíi munkájában, nevezetesen III. és XVIf-ikben
