Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Pataky Arnold: Az evangéliumok ószöv. idézetei
4 PATAKY ARNOLD Amikor Szent Máté elbeszéli a kis Jézusnak Egyiptomba való menekülését és egyiptomi tartózkodását, 2, 15-ben ha nXrjQco&fj ró Qrj&év vno xvqíov ôià tow ngoipijrov Xéyovroç bevezetéssel Óz. 11, 1. szavát idézi : «Egyiptomból hívtam az én fiamat». Az idézet szószerint követi a héber szöveget, de eltér az Alexandriai fordítástól, melynek teljes szövege e helyen így hangzik : «Amikor gyermek volt Izrael, Akkor szerettem meg őt, (r)yánr\aa, aoristos) És Egyiptomból hívtam ki az ő gyermekeit». (pexexáXeaa rá xéxva avxov.J Mind a héber szöveg, mind az Alexandriai fordítás Izrael népének ifjúkoráról, egyiptomi tartózkodásáról beszél, ahonnan az Isten az ő végtelen szeretetében kihívta és kivezette a szolgaságban sínylődő választott népet. Szent Máté a próféta szavát Jézus gyermekkorának egyik nevezetes mozzanatára alkalmazza. (Accommodatio per allu- sionem.) — A betlehemi gyermekgyilkosság leírása után Szent Máté a fiaiktól megfosztott anyák gyászát Jeremiás 31, 15. szavaival festi, amelyekre 2, 17. 18-ban kifejezetten hivatkozikróreèjiXrjoojêrj ró mjMv 6 iá ’Iegepíov xov jiQOcprjTov Myovroç bevezetéssel : «Szózat hallatszott Rámában, Nagy sírás és jajgatás, Ráchel siratja fiait És nem akart megvigasztalódni, mert nincsenek». «Nagy sírás és jajgatás» helyett az ószövetségi szövegek «siralom, sírás és jajgatás»-ról beszélnek. Az evangélista némileg megváltoztatja az idézetnek második részét, mely a héber szövegben így hangzik : «Ráchel siratja fiait És nem engedi, hogy vigasztalják Fiai miatt, mert nincsenek». Az Alexandriai fordítás e szavakat Jer. 38, 15-ben tartalmazza ; itt a vers második része az A kódex és ß-nek széljegyzete szerint így szól : «Ráchel sír, nem akar megvigasztalódni fiai miatt, mert nincsenek». (Swete kiadásában e szöveg így hangzik : «Ráchel nem akar felhagyni a sírással, mert nincsenek».) Szent Máté a próféta szavait alkalmazott értelemben idézi. (Accommodatio per allusionem.) Jeremiás ugyanis arról beszél, hogy Jeruzsálem elfoglalása után (586.) Nábukodonozor babiloni király Júda foglyait, kiket hazájukból Babilóniába akart elhurcolni, Ráma városában gyűjtötte össze (Jer. 40, 1.). Ráma Benjámin törzsének a területén, Jeruzsálemtől nyolc kilométernyire északra feküdt ; mai neve Er-Rám. Mivel Jákob pátriárka legkisebb fiának, Benjáminnak Ráchel volt az
