Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Juhász Miklós: A képekről való tudomány
92 IRODALOM — LITERATUR BULLETIN Magyar földön az érdekeltek régóta érezték a hiányát annak a valamiféle Szent Tamás-fordításnak, amely kezdő bölcselőknek, hittudósoknak, jogászoknak és szociológusoknak és általában mélyebb műveltségre törekvő elméknek hozzáférhetővé tenné Szent Tamást. Talán legmélyebben érezte ezt Schütz Antal, a Dogmatikának és a Bölcselet elemeinek szerzője és éppen ő volt a leghivatottabb, hogy segítsen rajta. Nem fordította le az egész Summa Theologicát, bár a 469 oldalból majdnem 300 a Summát adja. Kiválasztotta a Summából azokat az arti- culusokat, amelyek Szent Tamás szemléletének pillérei és betekintést engednek egyrészt Szent Tamás gondolatvilágába, másrészt a Summa Theologica tartalmába (Isten, a való egyetemesen átfogó tulajdonságai, Szentháromság, angyalok, végső cél és boldogság, erény, törvény, kegyelem, jog, igazságosság, megtestesülés, Egyház, szentségek.) Hogy az olvasó tudja, miről is van szó a Summában, a szerző eredeti elgondolással lefordította a Summa quaestioinak és articulusainak címeit és az olvasó meglepetésére csak ez is 70 oldalt vesz igénybe, pedig a magyar fordítás mellett a latin szöveget nem is hozza. A Summa Theologicán kívül figyelembe vette a szemelvényekben Szent Tamás egyéb és kisebb műveit, olyanokat is, amelyeket még minden szakember sem olvasott. így képet ad Szent Tamás irodalmi munkásságának egészéről. A szövegek kiválasztásánál a szerzőt az a gondolat is vezette, hogy az olvasó a ma emberét érdeklő kérdésekkel is szembekerüljön és így Szent Tamás külön hozzá is szóljon. Ilyenek a Summából : vájjon mindenki kivánja-e a békét, vájjon a háborúskodás mindig bűn-e, szabad-e a háborúban csellel élni, vájjon bizonyos esetekben meg van-e engedve bármely testrész megcsonkítása, szabad-e az ügyvédnek igazságtalan ügyet védeni, szabad-e valamit az értékénél drágábban eladni, vájjon a nagyra- törő lelkűiét erény-e? A megvitatásokból: vájjon az eladó köteles-e az eladott dolog hibáját felfedni a vevő előtt ? A kisebb művekből : a kormányzás módja, az önellátás, szabad-e a zsidókat végrehajtani, viseljenek-e a zsidók megkülönböztető jelet, a teológiai tanár hivatása, a tanulmányozás helyes útja. Az olvasó eltűnődhetik rajta, hogy bár Szent Tamás szavain és megoldásán érezhető 700 év patinája, a dolog lényegét illetőleg az ő felelete ma is a szilárd keresztény magatartás megnyugtató zsinór- mértéke. A szerző nem'akarta meghamisítani Szent Tamást. Fölvett olyan szövegeket is a szemelvényekbe, amelyeken kora tudományos színvonala és természettudományos műveltsége tükröződik. Ilyenek : a tejútról, vájjon az angyal az ő parancsával a Föl egész tömegét képes-e fölemelni a Holdig, vájjon a pokol a Föld közepén van-e, vagy azon a tájon ? Ezzel Szent Tamás tárgyilagos gondolkodói képéhez segít, de éppen ezekben a szemelvényekben azt is megmutatja, hogy Szent Tamás nagyságát nem kell félteni akkor sem, ha mint kora gyermeke mutatkozik be. A magyar szöveg olvasása külön élmény annak is, aki az eredeti
