Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Juhász Miklós: A képekről való tudomány
84 PÉTERFFY GEDEON A háború és béke problémáinak megoldása, a nemzetközi igazságosság kérdése végeredményben a nemzeti önzés legyőzésének a feladata. A háború szenvedéseinek, amelyek egy nemzeten belül annyira elmélyítik és kifejlesztik a közösségi érzést, mintha az lenne az egyik értelme, hogy beláttassa az emberekkel, hogy sem a jog, sem az erő önmagában nem lehet alapja a nemzetek vagy egyének békés közösségi rendjének. Értelmi megfontolások elégtelenek, hogy szeretetre vezessenek, és ezért sokszor az embernek meg kell tapasztalnia a gyűlölet minden borzalmas következményét, hogy visszataláljon a szeretethez. Az igazságosság gyakorlása nem lehet meg a szeretetnek legalább első megnyilatkozása, a jóakarat nélkül, hiszen a nemzetközi élet is közvetlen érintkezést, élő emberek közötti kapcsolatokat tételez fel. A jognak egyoldalú érvényesítése itt is a legnagyobb jogtalanság forrása lehet, és ahelyett, hogy megszüntetné a bajt, csak táplálja a gyűlöletet.1 Az önzés legyőzésének^ a szeretetnek első foka viszont annak belátása és elfogadása, hogy másoknak is vannak hozzánk hasonló és velünk egyenlő jogai. S a másik emberrel szemben tartozó köteles felebaráti szeretetnek nem lehet akadálya az, hogy az illető egy nemzet fia, hiszen nemzetisége is lehet egyik vonása értékének. A természettörvény első parancsa az igazságosság megvalósítása céljából a nemzetközi élet számára is a szeretetet írja elő.1 2 Még a hadijog rideg tételei is abból a kívánságból születtek meg, hogy összhangba hozzák a kényszerű katonai szükségességet az általános emberszeretet követelményeivel.3 A nemzetközi érintkezés szellemére nem lehet más irányadó, mint Montesquieu találó mondása : «Le droit des gens est naturellement fondé sur ce principe, que les diverses nations doivent se faire dans la paix le plus de bien, et dans la guerre le moins de mal qu’il est possible». Hogy az igazságosság egyedül nem lehet alapja az emberek közötti rendnek, annak igazolására gondolnunk kell arra, hogy az igazságosság nem jelent mindig egyenlőséget, hiszen az osztó igazságosság, amelyre főként hivatkozni szoktak, a tagok különbözőségét és ennek megfelelő arányos részesedés követelményét foglalja magában. Az igazságosság csak egyik eleme a jog1 L. Gonelia: I. m. 38—39. o. 2 Taparelli ezt így foglalja össze : «La prima legge di natura (fa il bene), applicata alle nazioni, produce amore internazionale ; il cui oggetto adequato sono le società ; il fine è la felicità di esse società ; l’organo è il sovrano rispettivo ; le norme sono giustizia ehe non lede nei dritti, e benevolenza ehe comunica nei béni... Questo amore internazionale è per tutte le nazioni, corne un dovere, cosi reciprocamente un dritto : dritto rigoroso in materia di giustizia, dritto non rigoroso in materia di benevolenza». I. m. IL 147.0. 3 Gajzágó egy találó példában mutat rá arra, hogy éppen a legújabb hadijogi probléma, a városok bombázása kérdésében egy analog esetre adott válaszában Vitoria megadta azt a megoldást, aminél jobbat a legmodernebb írók sem tudtak nyújtani, amely szerint a jogosság mértéke az, hogy az ellenségnek okozott ártalom ne haladja túl az elérhető hadi előnyöket és a békés polgári lakosság kíméltessék. A háború és béke joga, 42. o.
