Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Papp Imre: Isten és erkölcsi lét Nicolai Hartmann erkölcsbölcseletében
62 PAPP IMRE Hartmann kategóriatana. A létkategóriák egymásra rétegeződésének^ tana a legegyénibb meglátás Hartmann filozófiájában. Ezt az elméletet felvázolta már «Grundzüge einer Metaphysik der Erkenntnis» c. munkájában, legutóbb pedig «Der Aufbau der realen Welt. Grundriss einer allgemeinen Kathegorienlehre» c. müvében részletesen kidolgozta.1 Hartmann szerint a valós lét világa egymásra rétegeződéi kategóriákon épül fel. A kategóriákra is érvényesek az egyetemes rétegező- dési törvények, amelyek így hangzanak: 1. Az alsóbb elvek, illetve azok elemei a magasabbakban, mint részmozzanatok visszatérnek 2. Ezek az elvek a magasabb alkat struktúrájában többféleképert átváltoznak. — 3. A magasabb alkatok a bennük visszatérő elemekkel szemben sajátos nóvumot jelentenek. — 4. A magasabb elveknek az alsóbbakra történő rárétegeződése nem kontinuitásban, hanem rétegekben mutatkozik, amelyek egymással bizonyos rétegdistanciákkal el vannak választva.2 Ezekhez a kategoriális alaptörvényekhez — melyek közvetlenül a kategóriák felépülésének struktúrájára vonatkoznak — tartalmilag hozzátartoznak a függési törvények. Ezek a függés dinamikáját fejezik ki. A függési törvények közül az erősség törvénye képezi a kategoriális alaptörvényt. A másik kettő ennek korolláriuma.— 1. Az erősség törvénye : a magasabb elvek függnek az alsóbbaktól, de nem fordítva. A magasabb elv tehát a feltételesebb, a függőbb és ebben az értelemben az erősebb. — 2. Az anyag törvénye : az alacsonyabb elv a magasabb számára, mely rajta emelkedik, csak anyag. Mivel az alsóbb elv az erősebb, a gyengébb elv függése addig terjed, ameddig a magasabb alkatúnak mozgásterét az anyagi elem determinációja és sajátossága nem korlátozza. — 3. A szabadság törvénye : minden magasabb elv az alsóbbal szemben teljesen új alkat. Mint ilyennek, az alsóbb (anyagi és erősebb) determináció felett korlátlan mozgási tere van. Ez annyit jelent, hogy habár a magasabb elv függ az alsóbbtól, mégis szabad vele szemben.3 A kategoriális alaptörvény a hartmanni filozófiai világnézet tengelye. Rajta fordul a posztulatórikus Isten-tagadás metafizikai alapja is. Hartmann szerint a reális létben a rétegeződés a következő kategóriák egymásraépülésében mutatkozik : szervetlen anyag — szerves élet — tudatvilág — szellemi lét. A szervetlen anyag szférája hordozza az egész valós létminden1 Különösen: 512—575. 1.: A kategoriális dependenda törvényei. — Azonkívül : Ethik : 502—504. 1. ; 544—46. 1. és a szabadakaratról szóló 3. részben : 565—748. 1. Das Problem des geistigen Seins. Berlin und Leipzig, 1933. 15—16. 1. ; 54—59. I. 2 Ethik 503. 1. 3 U. o. 544. 1. \
