Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Pataky Arnold: Az evangéliumok ószöv. idézetei
2 PATAKY ARNOLD ben megígért Messiás, és hogy a zsidó nép legnagyobb része, — elvakult tanítóitól félrevezetve — önnön hibájából zárta ki magát az Isten országából. Ez a célja magyarázza meg, hogy egész érvelését az ószövetségi jövendölésekre építi fel, állandóan reámutat az ó- és az újszövetség tanaPéT" intézményei között fennálló párhuzamra és jóval többször idézi az ószövetségi szentírást, mint akármelyik más evangélista. Máténál — egy-két helytől eltekintve — megtaláljuk az összes ószövetségi idézeteket, amelyeket Márk és Lukács felhasználnak, de ezeken kívül is számos"olyan ószövetségi idézete és vonatkozása van, amely a másik két szinoptikusnál nem található meg. Idézeteit többnyire úgy vezeti be, hogy kifejezetten reámutat egy-egy ószövetségi jövendölés teljesedésére. 1. -— Az ószövetségi vonatkozások már az 1. fejezetben megkezdődnek. Az evangélium legelső verse Jézus Krisztust Dávid fiának mondja, ki fia Ábrahámnak, és az Üdvözítő nemzetségtábláját a választott nép ősétől a Genesis, Rúth, a Királyok és a Krónikák könyveiben olvasható nemzetségtáblákon keresztül vezeti le Zorobábelig, onnan kezdve pedig más, a bibliában már nem szereplő genealógiai adatokon keresztül Szent Józsefig, Szűz Mária férjéig. Ezzel reá akar mutatni arra, hogy az Ábrahámnak (Móz. I. 12, 3 ; 22, 18.), Jákobnak (Móz. I. 27, 29.), Júdának (Móz. I. 49, 10.) és Dávidnak (Kir. II. 7, 12—16; Zsolt. 89, 20—38.) adott messiási Ígéretek Jézus Krisztus személyében teljesedtek be. Az Üdvözítő nemzetségtábláját Szent Máté három szakaszra osztja, melyeknek mindegyike tizennégy tagból áll : Ábrahámtól Dávidig (2—5.), Dávidtól a babiloni fogságig (6—11.) és a babiloni fogságtól Szent Józsefig (12—16.). A tizennégyes számnak a régiek szám-misztikájában (gematrija) messiási jelentése volt. A Dávid név héber betűinek (TTI) számértéke tizennégyet teszi ki ; ennek meg- háromszorozása azt a gondolatot fejezte ki, hogy Jézus Dávidnak az az utódja, akiben a Dávidnak adott messisási ígéretek a maguk teljességében megvalósultak. Hogy a királyok sorozatában is a Messiásnak tizennégy elődje szerepelhessen, Szent Máté a 8. versben Júda királyai nemzetségtáblájának három tagját (Ochoziás, Joás, Amaziás) és a II. versben annak egy tagját (Jójáqim) elhagyja. Az Üdvözítő szűz születésével kapcsolatban 1, 22. kifejezetten megemlíti, hogy ezzel «az Úrnak a szava ment teljesedésbe, amelyet a próféta által mondott», — és a 23. vers Izaiásnak 7, 14-ben olvasható jövendölését idézi : «Ime a szűz méhében fogan és fiút szül, És nevét majd Emmánuelnek hívják». Az idézet első versszaka szószerint megegyezik az Alexandriai fordításnak az X A Q kódexben olvasható szövegalakjával : eV yaargi
