Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Erőss Alfréd: Látható-e Krisztus egyháza?
46 ERŐSS ALFRÉD nak összességét, akikről most még csak Isten tudja, hogy valóban tiszta búza. «Sed quia exiguus numerus et contemptibilis latet sub ingenti turba, et grana tritici pauca teguntur paleae congerie, soli Deo permittenda est cognitio suae Ecclesiae, cuius fundamentum est arcana illius electio».1 Látjuk, hogy e mondatban a praedestináció tana mikép módosítja Kálvin tanítását, bár néhány sorral alább ismét kijelenti, hogy az Egyház csak egy : quia non duas aut tres invenire liceat quin discerpatur Christus.1 2 Hasonlókép fejti ki az Egyház láthatóságának elvét Luther egykori tanítványa Butzer Márton, akire Kálvin egyháztanában hivatkozik. Különben pontosan megállapítható, hogy Kálvin épp Butzer érveinek hatása alatt változtatta meg régebbi fölfogását s ismerte el, legalább a fent közölt alakban, hogy az egyháznak láthatónak kell lennie, hogy megismerjük az édesanyát.3 Az Egyház láthatóságának vannak korlátái. Mi még nem tudjuk, kik fognak a hitben megállani, ismét mások az Egyházhoz találni, s végeredményben kik és hányán fogják a földi vándorlás után a mennyei Jeruzsálem dicsőségét megérni. De nem is szükséges, hogy az Egyház minden tagját külön-kiilön ismerjük. Fontos az, hogy az egység, mely a tagokat összetartja, vagyis a közös cél, a szervezet, a kormányzat, vagyis mindaz, ami Krisztus akarata szerint az ő misztikus testét közösséggé (societas) avatja, mint ilyen felismerhető legyen. Ez a felismerés a kívülállók számára is lehetséges. Értelmükkel vizsgálva a jelenségeket, fölismerhetik Krisztus isteni küldetését, valamint parancsát, melyet apostolainak adott, hogy hirdessék az Evangéliumot minden teremtménynek. Fölismerhetik: hol hirdettetik ezen isteni küldetés alapján az Ige, és meghallgathatják. «Mert a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus szava által» (Rom. 10, 17). Fölismerhetik azt a szilárd sziklát, melyre Krisztus építette Anyaszentegyházát, s amely a krisztusi ígéret értelmében ma is megdönthetetlenül áll és látható módon kormányozza, vezeti az Egyházat. A hívők belülről aztán teljesebben megismerhetik az Egyházat és annak önmagukban láthatatlan isteni valóságait. Számukra is kötelező azonban, és szükséges, a Krisztus által rendelt apostolok, pásztorok és tanítók szavára hallgatni, hogy a hitben megerősödjenek és növekedjenek : «hogy ne legyünk már ingatag gyermekek, és ne vessen 1 i. m. IV, 2 (OS V, 3—4). Szöges ellentétben áll vele a Catech. Geneven- sis (1545) a. 3. 2 i. h. Ezt a gondolatot tükrözi az Országos Ref. Theol. Tanári Konferencia idei ünnepélyes deklarációja: «A magyarországi ref. egyház theol. tanárainak 1943 november 16—17. napjain Debrecenben tartott országos konferenciája örömmel tesz vallást az anyaszentegyháznak, mint Krisztus testének egyetlen voltába vetett hitéről és arról, hogy a magyarorsz. ref. egyház magát e közönséges egyház egyik részének tekinti». (V. ö. Denz. 1685 k. 2199.) Hús Jánosról lásd Denz. 631 k. 3 V. ö. Hastings Cells, Martin Bucer and the conversion of John Calvin, 1924.