Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
IRODALOM — LITERATUR BULLETIN 377 Mindenekelőtt az evangéliumi események szövegét közli dr. Székely Istvánnak a legújabb magyar bibliafordításban olvasható szövege szerint. A szerző nem akart új fordítást készíteni, hogy meg ne zavarja olvasóit a hivatalos bibliakiadástól eltérő szöveggel, de a fontosabb eltéréseket az eredeti görög szövegtől mindenütt jelzi a további tárgyalás folyamán. Ahol ugyanazt az eseményt több evangélista is közli, ott ezeknek a szövegét egymásután olvassuk, még pedig ebben a sorrendben : Lk., Mk.. Mt., Jn. (Ugyanezt a sorrendet követi Lagrange-nak «Synopsis evangelica»-ja is.) Áttekinthetőbb lett volna az evangéliumi esemény leírása, ha az egyes evangéliumok szövege oszlopokban egymás mellé kerülhetett volna. A szerző így is tervezte, de szándékát nyomdatechnikai okokból nem lehetett megvalósítani ; ugyanígy nem valósulhatott meg a szerzőnek az az elgondolása sem, hogy az egyes fényképek az illető szövegek elejére kerüljenek. A szentírási szöveget bőséges és alapos tárgyi magyarázat követi, amely az evangélisták elbeszéléseit egységesen összefoglalja és így az egész történetről teljes, jól áttekinthető képet nyújt. A szerző (apró betűkkel) a patrisztikus irodalom főbb képviselőinek a megjegyzéseit is idézi (latin nyelven) ; az egyes szakaszok végén pedig az illető kérdés irodalmát közli. A rövidítések jegyzékét a 6. lapon találjuk meg. A gondosan kiállított könyv magában is a magyar biblikus irodalomnak nagy nyeresége ; olvasását és tanulmányozását melegen ajánljuk papoknak, teológusoknak és a szentírás iránt érdeklődő világiaknak egyaránt. Azonban emellett azt is tanúsítja e könyv, hogy milyen komoly tudományos munka folyhatik vidéki katolikus teológiai főiskoláinkon is. De még fontosabbnak tartom a könyvnek azt a már említett értékét, hogy Follmann követendő példát mutat arra nézve, hogy a mai nehéz időkben is, amikor a lét vagy a nem-lét végzetesen komoly problémája áll előttünk, a magyar katolikus tudós az isteni Gondviselésbe vetett bizalommal foglalkozhatik a tudomány problémáival. Szívből kívánjuk, hogy Follmann Géza példája másokra is buzdítólag hasson ! Pataky Arnold. Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv 1942—1943. V. kötet. Közzéteszi a Magyar Katolikus Történetírók Munkaközössége. Budapest, 1943. 800 lap. Az a körülmény, hogy a Munkaközösség egyháztörténeti évkönyvét a kiváló történettudósnak, a 6o éves Szekfű Gyulának ajánlotta, alkalmat ad arra, hogy röviden foglalkozzunk folyóiratunk hasábjain a Jubiláns történetírói működésének a magyar katolikus egyháztörténetírásra gyakorolt hatásával. Munkásságát általában jellemezte kezdettől fogva a történetírásban vezető nyugateurópai népek legújabb módszerének szemmeltartása, amiből a használhatót átvéve, tökéletesítve, mindig a legkorszerűbb tudományos fel- készültséggel szólaltatta meg a magyar történettudományt. A külföldi újabb tudományos gondolkodás, módszer és eredmények ez ismerete és felhasználása az első nagy történetírói erénye. Nem vezette az új értékelés vagy átértékelés hajhászása, hanem min-
