Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
374 KONTOR LAJOS tárgyi igazság van — az objektíve meghatározott morális bizonyosság is csak egyféle lehet. Ezért nem engedhető meg, hogy a bíró kijelentse azt, hogy saját személyében a peres iratok alapján meg van győződve a megítélendő tény valósága tekintetében a morális bizonyosságról, egyidejűleg azonban mint bíró ugyanezt a tárgyi bizonyosságot a perjog szemszögéből megtagadja. Az ilyen ellentéteknek inkább arra kell késztetni a bírót, hogy az ügyet további pontosabb vizsgálat alá vegye. Ezek az ellentétek nemritkán abból keletkeznek, hogy a kérdés egyes részeit, amelyeknek csak együttesen nézve van egész értékük és teljes jelentőségük, nem helyesen értékelték, avagy a formális jogszabályokat tévesen interpretálták vagy pedig azokat a törvényhozó értelmezése és intenciója ellenére alkalmazták. Mindenesetre megköveteli a bizalom, amit a bíróságoknak a nép szemében élvezniük kell, hogy a bírák hivatalos véleménye és a nyilvánosság — különösen a művelteknek — észszerű felfogása közötti hasonló ellentétek elkerültessenek és — ha arra valamiképen mód van— megoldassanak. 5. Minthogy azonban a morális bizonyosságnak — mint fentebb mondottuk — különféle fokozatai vannak, felmerül a kérdés : a bírónak a bizonyosság melyik fokát szabad és kell megkívánnia, hogy módja legyen az ítélkezésre. Legelőször is mindenesetre meg kell bizonyosodni arról, hogy az objektív morális bizonyosság valóban fennforog-e, más szóval : vájjon az igazságot illetően minden észszerű kétség ki van-e zárva. Ha e tekintetben nincs kétség, szabály szerint nem szabad a bizonyosság magasabb fokát megkövetelni, hacsak a törvény — főleg az eset fontossága miatt — ezt elő nem írja (can. 1869. §. 3, can, 1791. §. 2). Néha azonban azt kívánja a bölcsesség, hogy a bíró — bár hiányzik a kifejezett törvényes rendelkezés — nagyobb jelentőségű jogeseteknél ne elégedjék meg a bizonyosság legalacsonyabb fokával. Ha már most komoly mérlegelés és vizsgálat után olyfokú bizonyossághoz jut el az ember, amely a törvényes előírásoknak és az eset fontosságának megfelel, nem szabad a felek jelentős megterhelése árán is amellett kitartani, hogy a felek új bizonyító eszközöket vonultassanak fel, hogy a bizonyosság magasabb foka elérhető legyen. A lehető legnagyobb bizonyosságot megkövetelni, amikor a megjelelő bizonyosság már megvan, jogosulatlan, tehát elutasítandó. A pápa Aquinói Szent Tamásból vett következő idézettel zárta 1942 október 1-i allokucióját : Unusquisque debet niti ad hoc quod de rebus iudicet, secundum quod sunt. Bizonyos, hogy az ismertetett allokuciók igen értékes tárgyi útbaigazításokat adnak az egyházi bíráknak, de a pápai megnyilatkozások általánosságban is nem mindennapi gyarapodását jelentik a tudományos eredményeknek. Kontor Lajos. Irodalom — Literatur — Bulletin. Foilmann Géza: Jézus a Krisztus. Az evangélium csodái. Budapest. A Szent István-Társulat kiadása. 1944. 252 lap. 3 térképpel és 13 fényképpel. Ára 13.50 P.
