Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
A KÁPTALANI DIGNITAS FOGALMA 361 A felsőrajnai1 és hannoveri2 egyháztartományban a circum- scriptiós bulla csak a dékáni méltóságot írja elő. Az 1933. évi badeni konkordátum szerint már a dékánon kívül szerepel a préposti méltóság is3 ami régen nem volt. Ebből a néhány szemléltetésből is láthattuk, hogy a méltóságok elnevezése csaknem minden káptalanban más és más. A sorrend is vidékenként változik, úgyhogy ahol az egyik első dignitas, az máshol a második vagy harmadik helyen van. Sokszor előfordul, hogy az a tisztség, amely az egyik káptalanban dignitas, a másik káptalanban csak egyszerű hivatal, úgyhogy teljesen lehetetlen itt általános szabályt, de még osztályozást is felállítani.4 A káptalani méltóságok száma is teljesen különböző az egyes káptalanokban. Minden káptalanban a Codex szerint legalább is egy méltóságnak kell lennie, mivel a 393. can. 2. §-a szerint a káptalan méltóságokból és egyszerű kanonokokból áll. A részleges, partikuláris jog szerint, vagyis a káptalani statutum, bestimmte Vikare». V. ö. Bajor Konkordátum (1925 jan. 24.) art, 10. 6. pont. Perugini, 28. sköv. Az újabb poroszországi káptalanokban azonban csak a préposti méltóság szerepel, a többi mind egyszerű kanonok ; így az aacheni káptalan a prépostból, 6 valóságos, 4 tb. kanonokból és 6 vicariusból áll, a berlini pedig a prépostból, 5 valóságos, 1 tb. kanonokból és 4 vicariusból áll ; a frauenburgi káptalan prépostból, dékánból, 6 valóságos és 4 tb. kanonokból és 4 vicariusból áll. V. ö. 1929. évi porosz konkordátum, 2 art. 7. pont. Perugini, 178—179. 1 Bulla «Provida sollersque: 1821 aug. 16. Mercati, Raccolta, 667. 3 Bulla «Impensa Rom. Pontificum» 1824, Mercati, Raccolta, 689 Hinschius, 114. Phillipps—Vering, Compendium, 1875, 2984. Richter—Dove Lehrbuch des kath. und evang. Kirchenrecht, Leipzig, 1867, 360. Hilling, 1938. V. ö. még Vering, Lehrbuch des katholischen, orientalischen und protestantischen Kirchenrechts, mit besonderer Rücksicht auf Deutschland, Österreich und die Schweiz, Freiburg in B. 1893, 577. Silbernagel, Lehrbuch des katholischen Kirehenrechts zugleich mit Rücksicht auf das im jetzigen Reiche geltende Staatskirchenrecht, Regensburg, 1880, 291. 8 Art. 2. nr. 4. Ezzel kapcsolatban Perugini megjegyzi, hogy az újabb porosz káptalanokban is szerepel a prépost (i. m. 208, 141). Ez nem új dolog, mivel a porosz káptalanokban eddig is megvolt ez a méltóság. 1 Cap ellő, Summa, 1932, 518. Hinschius: «eine derartige Klassifikation ist eine fruchtlose Arbeit», I. n. 113. Maguk a kánonisták is különböző hivatalokat és tisztségeket sorolnak a méltóságok közé. Így Reif/enstuel: (i. m. nr. 33.) a prépostságot, dékánt, főesperest, apátságot stb. ; Krimer (i. m. nr. 145.) szerint : a következők dignitasok : abbas, praepositus, prior conventualis, decanus ecclesiae cathedralis vei collegiatae ; archidiaconus, primicerius, archipresbyter, sacrista, custos, scholasticus et capellanus Magnus, Schmalzgruber (i. m. Pars. I. Tit. IV. nr. 32.) a dignitasok közé sorolja a következőket : «Praepositurae saltem in Germania, Decanatus Cathedrales,
