Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
A KÁPTALANI DIGNITAS FOGALMA 357 csakugyan megvolt a régóta felállított kritérium vagyis a joghatóság, de szorosan véve nem volt meg a káptalanokban. Ennek azután az lett a következménye, hogy a dignitas meghatározásánál a joghatóság mindinkább háttérbe szorult s így a kanonisták mint, megfigyelhettük, az utóbbi időben valamennyien a joghatóság szükségességét tagadták. Ennek következtében a káptalani méltóság jogilag az a kanonoki tisztség, amellyel az alapítás vagy törvényes jogszokás, külön pápai erectio, vagy a káptalani statútumok szerint a többi kanonokkal szemben stallumhoz kötötten tiszteletbeli rangelsőbbség, vagyis praecedencia van állandóan összekapcsolva. Tehát a dignitas fogalmához manapság két feltétel szükséges : az egyik az, hogy a megfelelő tisztséggel bizonyos rangelsőbbség legyen egybekötve, a másik pedig, hogy ez a rangelsőbbség állandó jellegű, vagyis bizonyos stallumhoz legyen kötve. A jövedelem különbözősége magában nincs befolyással a dignitas fogalmára. II. A káptalani dignitas keletkezése, száma és betöltési módja. 1. A káptalani méltóságok keletkezéséről már az előző fejezetben is szó esett ; most nem célunk a bővebb fejtegetés, hanem csupán a keletkezés különböző módozatainak rövid ismertetése. Eltekintünk a nagyobb méltóságoktól (dignitas maior), amilyenek a prímási, érseki, püspöki méltóság, csupán a kisebb méltóságok keletkezését vizsgáljuk, főleg a káptalanokban. Hogy valamely hivatal vagy tisztség dignitas-e vagy sem, elsősorban attól függ, hogy a pápa azzá emelte-e ? Vagyis a dignitásnak első keletkezési módja az erectio papalis. A 394. canon 2. §-a kifejezetten mondja : «erectio dignitatum Sedi Apostolicae reservatur, sed est in Episcopi potestate, consentiente Capitulo, extinctas forte dignitates restituere . . .» Ha egyszer a Szentatya felállította a káptalant bizonyos számú méltósággal és egyéb kanonokokkal, akkor a püspök már új méltóságot nem létesíthet ; a régieket, elenyészetteket azonban a káptalan hozzájárulásával visszaállíthatja.1 Mivel a törvény rendszerint a jövőt s nem a multat tekinti (can. 10.), azért fenti canon akként értelmezendő, hogy csak új méltóság erigálása van a Szentszéknek fenntartva.1 * 3 De már a Codex előtt is a káptalan és a méltóság felállítása a Szentszékhez tartozott.3 így 1617 április 18-án a püspökök és szerzetesek 1 Franciaországban az 1790 eló'tti káptalani méltóságokat a püspök nem állíthatja vissza, mivel azokat a Szentszék teljesen megszüntette. V. ö. Veer- mersch—Creusen, Epitome, 1937, I. 365. 3 Joannes Chelodi, Jus de personis iuxta Codicem Juris Canonici, Tridenti, 1927, 337. 8 Wernz, Jus decretalium, Prati, 1915. II. 597. «Episcopus ex auctoritate propria nequit de novo instituere. . . Dignitatem sive usitatam sive non
