Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
352 BÁNK JÓZSEF synonim szerepel. Belgiumban azokat a javadalmasokat, akik minden joghatóság vagy administratio nélkül is (sine ulla jurisdictione aut administratione) rangelsőbbséggel bírtak vagy megtisztelőbb helyet foglaltak el a kórusban, szokásjog alapján nem personatusnak, hanem dignitasnak nevezték. Ebből azután azt a következtetést vonja le Van Espen, hogy egyes egyházakban azok a tisztségek is dignitasok, amelyek semmiféle joghatósággal vagy administratióval nem járnak, hanem csak elsőbbséget bírnak a kórusban és egyéb nyilvános káptalani cselekményeknél.1 Hasonló értelemben határozza meg a dignitast Krimer Ferdinánd 1708. évben kiadott művében.1 2 Eszerint a dignitas külső joghatósággal egybekötött rangelsőbbség a kórusban és a káptalanban : ilyennel bírnak az apát, prépost, conventualis prior, székesegyházi vagy társas káptalani dékán, primicerius, archipresbyter, sacrista, custos, scholasticus et capellanus Magnus. De Abbas Panormitanus nyomán ő is azt vallja, hogy valóban az bír méltósággal, aki olyan névvel rendelkező tisztséget tölt be, amely a jogban fogalmilag méltóságot jelent s így ez alapon tágabb értelemben azokat is dignitásoknak lehet nevezni, akik csupán egyszerű hivatallal vagy personatussal bírnak. Itt is látjuk, hogy nemcsak joghatósági elv játszik szerepet a dignitas fogalmánál. Schmalzgrueber híres művében a kettős javadalmat (beneficium dupplex) négy részre osztja : a tulajdonképeni beneficium curatum, officium, personatus és dignitates. Nála a dignitas kritériuma : külső joghatósággal egybekötött rangelsőbbség és szorosan vett egyházi administratio ; «praeeminentia fere cum jurisdictione fori externi et administratio proprie dicta».3 1 «Itaque ex vulgari et communi modo loquendi in multis Ecclesiis reputantur et dicuntur etiam Dignitates, quae nullam administrationem in Ecclesia habent...» Amint a javadalom természetéhez hozzátartozik, hogy örök, vagyis állandó legyen, úgy a joghatósággal egybekötött rangelsőbbség is csak akkor dignitas, ha örök s ha a címet kánoni beiktatás révén nyerte el a javadalmas.» V. ö. Van Espen, Tit. XVII. cap. II. nr. XII. 2 Férd. Krimer S. J. Quaestiones Canonicae in librum tertium Decretalium in Tit. I. De praebend. et dign. Augustae Vindelicorum, 1708 34—35, nr. 144—146. «. . . recte notat Abbas c. de multa, de praebendis, illum proprie habere dignitatem, qui vocatur aliquo nomine, quod in jure dignitatem significat, esto jurisdictione careat, quo sensu etiam habentes officium seu administrationem et Personatum (hoc est praeeminentiam sine administratione et jurisdictione fori externi) dignitatem habere dicuntur, sed sic dignitas non sumiter stricte ...» 3 Fr. Schmalzgrueber, Jus ecclesiasticum universum, Tom. III. Neapoli, 1738, in Tit. V. de praebendis et dignit., § II. nr. 31—32 . . .» a) Officia, quae habentes administrationem rerum ecclesiasticarum sine eminentia et jurisdictione obtinent, tale est officium Primicerii, Sacristae, seu Thesaurarii ,Custodis etc. b) Personatus: Talem habere dicuntur, qui praeeminentiam Sedis in
