Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Orbán László: A trentói zsinat négyszázéves jubileumára
346 ORBÁN LÁSZLÓ f nők, tehát összesen 34 szavazatra jogosult főpap, valamint 47 hittudós volt jelen.1 Midőn a zsinati atyák elfoglalták kijelölt helyüket, Del Monte, az első bíboros-követ szentmisét pontifikáit (de Spiritu Sancto), melynek végén teljes búcsút hirdetett ezekkel a szavakkal : «Ex speciali privilegio apostolico conceditur omnibus hic interressentibus indulgentia plenaria in forma ecclesiae consueta ; rogate Deum pro pace et unione sanctae matris ecclesiae». A főpapi misét Cornelio Musso, Bitonto püspökének szárnyaló panegyricuma követte,1 2 * majd az elnök ajkán felhangzott a zsinat remekszép imádsága : Adsumus Domine Sancte Spiritus, adsumus quidem peccati immanitate detenti, sed in nomine tuo specialiter aggregati. Veni ad nos et esto nobiscum et dignare illabi cordibus nostris. Doce nos quid agamus, quo gradiamur, et ostende quid efficere debeamus, ut te auxiliante tibi complacere in omnibus valeamus. Esto salus et effector iudiciorum nostrorum, qui solus cum Deo patre et eius filio nomen possides gloriosum. Non patiaris perturbatores esse iustitiae, qui summam diligis aequitatem. Non in sinistrum nos ignorantia trahat, non favor inflectat, non acceptio munerum vel personae corrumpat ; sed iunge nos efficaciter tibi solius tuae gratiae dono, ut simus in te unum, sed in nullo aberremus a vero. Quatenus in nomine tuo collecti sic in cunctis teneamus cum moderamine pietatis iustitiam, ut hic in nullo a te dissentiat sententia nostra et in futuro pro bene gestis consequamur praemia sempiterna. Ezután felolvasásra került a «Laetare Hierusalem» kezdetű egybehívó bulla, valamint a zsinati követek pápai megbízólevele. Végezetül Del Monte bíboroselnök rövid beszéd keretében ezzel a kérdéssel fordult a jelenlevő atyákhoz : «Placetne vobis ad laudem et gloriam sanctae et individuae Trinitatis, Patris et Filii et Spiritus Sancti, ad incrementum et exaltationem fidei et religionis Christianae, ad extirpationem haeresum, ad pacem et unionem ecclesiae, ad reformationem cleri et populi Christiani, ad 1 Lásd Ehses, IV 529 ; v. Ö. Severoli Commentarius, ed. Merkte I. 4 ; Le Plat, Monumenta ad hist. Cone. Trid. VII (Lovanii 1787), 2, 4. 2 A beszéd folyamán a szónokot heves temperamentuma néhol kisebb túlzásokra ragadta. A legsúlyosabb vád azonban, amit Sarpi a trentói zsinat kritikus történetírója ellene zúdít (Historia del Concilio Tridentino, Geneva 16604), nem helytálló. Sarpi a beszéd következő része miatt: «...Si enim noluerint (— u. i. az Egyház ellenségei a zsinathoz csatlakozni —), quis érit tam iniustus rerum aestimator, qui non dicat : Papae! Lux venit in mundum et dilexerunt homines magis tenebras quam lucem ; omnis qui male agit odit lucem et non venit ad lucem, ut non arguantur opera eius (Jn 3, 19—20), quia mala sunt» — káromlással vádolja a püspököt, mert — mint mondja — a pápára vonatkoztatja a szentírás szavait, melyek egyedül Krisztusnak járnak ki. Amint azonban Pallavicini kimutatja (i. h. 5. 18. 10) Sarpi súlyosan téved, mert a szövegben előforduló Papae! kifejezés nem a pápát jelenti, hanem csupán lelkes csodálkozást kifejező latin indulatszó. — Ehses IV 526 9. jegyzet ; v. ö. Forcellini, Lexikon totius Latinitatis, Papae szó alatt.
