Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Orbán László: A trentói zsinat négyszázéves jubileumára
342 ORBÁN LÁSZLÓ kezdetű egybehívó bulla az egyházgyűlés célját a következőkben jelöli meg: «primum, ut discordiae in rebus religionis, quibus Ecclesiae unitas misere in partes scinditur, penitus tollantur et oves errantes ad ovile Dominicum reducantur —, deinde ut ea, quae in populo Christiano reformatione indigent reformentur et in meliorem formam restituantur, — postremo vero ut communi omnium consilio atque auxilio aliqua expeditio decernatur, qua et ea fidelibus recuperentur, quae ab infidelibus occupata sunt, et tot millia animarum, quae cotidie sub eorum iugo miserabiliter pereunt, liberentur ac serventur».1 Amint a bulla szövegéből kitetszik, a hitújítás okozta visszavonás megszüntetését a pápa az egyházi élet megújítása és a török veszedelem elhárítása mellett az egyházgyűlés első és legfőbb céljaként jelöli meg. Figyelemre méltó, hogy a luteristák által ellene indított rágalomhadjárat után is mennyire békés hangnemben, atyai szomorúsággal szól a hitszakadásról s az eljövendő zsinatban az Egyháztól elpártoltak visszatérítésének eszközét látja. Sajnos, amint az események később igazolták, III. Pál bizakodása hiú reménység volt. Midőn a zsinat egybehívását ' 1544 november 30-án hivatalosan kihirdették,1 2 ország-világ tudta és érezte, hogy a katolikus Egyház és a hitújítók között a nagy leszámolás órája elérkezett. A «reformátorok», élükön Lutherrel, gúnyos elutasítással,3 az Egyház hűséges hívei bizakodó várakozással néztek az elközelgő világtörténeti esemény elé. Közben 1545 február 6-án 111. Pál pápa Del Monte, Marcello Cervini és Pole bíborosok személyében kinevezte a zsinat három elnökét és egyben megbízta őket a zsinat hitelvei, egyházfegyelmi tárgyalásainak és ügymeneti rendjének közvetlen előkészítésével.4 Ezzel kezdetét vette a döntő küzdelem és csakhamar az egész kereszténység csatasorba állt, hogy minden külső és belső támadás ellen megvédelmezze Krisztus jegyesét, az Egyházat és megóvja a megszaggatástól Krisztus egy- szőttes köntösét, a katolikus hitletéteményt. 1 A bulla szövegét közli Ehses, i. m. IV 386—87. 2 A promulgatio Rómában úgy történt, hogy a bulla szövegét a Szent Péter, Szent Pál, a Laterán bazilika és a Campo de Fiori-n a Cancellaria kapuján, kifüggesztették. A bulla keltétől a kihirdetésig eltelt 11 napos késedelem okát illetően lásd Ehses, i. h. 387, 1. jegyzet, 3 Luther a zsinatot «Narrenfest»-nek nevezte ; mikor tudomására jutott a zsinat meghirdetése, régi barátjának, W. Linknek így nyilatkozott : «Ich habe das Schreiben des Papstes und die Bulle, die das Trienter Konzil auf Lätaresonntag ansetzt, gesehen. Christus möge dieser seiner verlorenen Spötter spotten.» — Grisar, Luther, III 321 ; Pastor, i. h. 517. 4 Pallavicini: 1.5 c. 8 n. 1 ; v. ö. Ehses, i. h. 394, 2. jegyzet ; A. Massa- relli Diarium I, ed. S. Merkle : Concilii Tridentini Diariorum pars prima, — tom. I 151—52.
