Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Erőss Alfréd: Az Egyház a krisztusi hit örök bizonysága
AZ EGYHÁZ A KRISZTUSI HIT ÖRÖK BIZONYSÁGA 327 der Verkündigung den Menschen gegenüber auch äußerlich erkennbar gemacht oder offenkundig und unbestreitbar legitimiert werde».1 Az Egyház egy állandó, nyilvánvaló és sokszoros csoda : nem csupán történetében (csodálatos elterjedése stb.), hanem puszta létezésében és méginkább jelentőségében, működésében.1 2 Az Egyház tehát maga is csoda, Newman szavai szerint «a legnagyobb csoda».3 Mikor tehát bizonyító erejét vizsgáljuk, akkor nemcsak mint hitelőzményeket (prae- ambula fidei), hanem mint valódi kritériumokat (motiva credibilitatis) tekintjük az Egyház csodálatos megnyilvánulásait. Ilyen értelemben szól a Vatikáni zsinat az Egyházról s egyben igazolja a tárgyi belső indíték (motiva obiectiva intrinseca) érvényességét.4 A teológusok különbözőkép fejezik ki ítéletüket az indítékok értékére vonatkozólag. Schütz Antal nemcsak a kívülvaló ténykritériumokról, hanem az általunk belsőnek (religionis intrinsecae) nevezett tárgyi indítékokról is kimondja, hogy külön-külön is a kinyilatkoztatásnak elégséges ismertető jegyeit szolgálják».5 Hasonlókép nyilatkoznak korunk többi dogmatikusai. Kifejezetten a mi tételünkre vonatkoztatja ezt a megállapítást egy másik modern teológus : Vita mirabilis societatis religiosae, Dei revelatione fundatae, potest esse critérium primarium.6 Az Egyház épp látható voltánál fogva olyan fölismerhető tulajdonságokkal és szembetűnő képességekkel rendelkezik, amelyek tanúságot tesznek belső és természetfölötti életéről. Krisztus él az Egyházban és bár jelenléte önmagában láthatatlan, de ennek valóságát nyilvánvaló módon is ki szokta mutatni. Ezt a tényt újabban protestáns exegéták is kezdik fölismerni, az Oxford-Movement pedig épp e tényből kiindulva talált vissza igen sok képviselőjében a katolikus Egyházhoz.7 A hihetőség 1 Scheeben, Dogmatik I n. 78. V. ö. Pázmány: «Tizedik bizonyság az Isten gond-viselése», i. m. (Ö. M. III, 118—120). 2 Sertillanges erős szavai szerint : «Nem a halottak föltámasztása, hanem az emberi élet újjáteremtése és a lelkiismeret fölébresztése ; nem az ószövetségi jövendölések teljesülése, hanem az egész emberiség legszentebb törekvéseinek beteljesülése volt Krisztus legnagyobb csodája». 3 Christ lives on in His Church, as the one supreme miracle (in Przywara. A Newman Synthesis, New York 1931, 67 k. 4 Denz 1794. In hac declaratione mirabilis vita Ecclesiae assumitur ut signum irrefragabile missionis eius divinae, V. Ö. Vacant, Études dur le Conci du Vatican, Paris 1895, II 150. Nem értünk azonban egyet egy újabb Newman- értelmezéssel : Karl, Die Glaubensphilosophie Newmans, Bonn 1941, mely a praeambulák közé akarja visszaszorítani a belső érveket. 6 Dogmatika2 I, 63. 6 Tromp, i. m. 79. V. ö. Garrigou—Lagrange, i. m. 12—34; Zapelena, De Ecclesia Christi, Roma 1940, 1 417—420; Zubizaretta, Theol. Fundamentalis, Bilbao 1937, 120 (n. 124). 7 Burger, Der lebendige Christus, Stuttgart 1933. «Es gibt doch nur eine Möglichkeit, die Haltung der Kirche zu begründen : Sie glaubt den auferstandenen Christus in sich gegenwärtig», Asmussen (idézi Burger, V).
