Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Teller Frigyes: Magyarország középkori hangjelzett kódexei
MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI HANGJELZETT KÓDEXEI 265 Különös figyelemmel kellene lennie a kutatónak a neumák vagy neumás csoportok rajzára. Ez a rajz elvezet a modalitáshoz, ami már a melódia megoldását is jelenti. Meg kell még jegyeznünk a «gyűjtemény melódiákat», melyek gyakran térnek vissza a legkülönfélébb változatokban. Szükséges ismerni a kéziratok családjának minden jellemző vonását és tudni azt, hogy miképpen terjedtek el Európa különböző országaiban és meddig maradtak meg. Így a kironomikus jelzés Itáliában a XI. századig, Francia-, Angol- és Spanyolországban a XII. sz.-ig, Németországban és Svájcban a XIII. és XIV. sz.-ig él. Itt is azonban mindig figyelembe kell venni azokat a módosításokat, melyeket a másolók szokása, ízlése vagy sokszor csak ötlete okozott. A középkor kéziratai egyik országból a másikba vándorolnak a misszionáriusokkal egyetemben. így érthető az a jelenség, hogy Magyar- országba nagy számú olasz, francia és német kódex került. Ezeket a kéziratokat a kolostorok apátjai siettek megszerezni, vagy legalább is pontosan lemásoltatni a saját kolostoruk íróműhelyében. így érthető, hogy az olasz, francia, vagy német jellegű neumált kódexeink, hacsak a kódex kolofonja azt minden kétséget kizáróan nem igazolja, nem bizonyos, hogy külföldi íróműhely termékei, hanem külföldről behozott könyveknek hazai, művészi tökéletességgel készült másolatai. Míg tehát a hiánytalan kódexnek származási helyét a könyv címirata (kolofon) pontosan meghatározhatja, addig a néhány fólióból álló töredékeknél a származásra nézve csak feltevésekre vagyunk utalva. Az is gyakran előfordul, hogy a kódex szövegét itthoni kéz írta, a neumákat azonban csak később és külföldről beszármazott másoló írta a szöveg fölé. így készültek a kódexek hosszú időkön át sok kéz munkájával. Ez magyarázza meg azt, hogy például a Pray-kódex neumáit 6—8 kéz írta a német és francia kódexterületek stílusában és a vonaljelzés (diastematia) sokféle változatában. Az Árpád-ház szoros külföldi kultúrkapcsolatai teljes magyarázatát adják annak a jelenségnek, hogy a birtokunkban levő kódexek neumái olasz, német és francia írásjellegre vallanak. A középkor legnagyobb hatású szellemáramlata nem germán talajból nőtt ki, hanem francia földről, Clunyből indult el, amint a regnum és sacerdotium egyetemes érvényű fogalmazása is a francia Gerbert egyéniségében talált lánglelkű képviselőre.1 Mégis a clunyii szellem abban a formában, ahogy Szent István életében és országában megnyilatkozik, jórészt a germánság szűrőjén keresztül jutott el hozzánk és fejtette ki hatását. így érthető az, hogy a legerősebb és legszámosabb egyházi kapcsolatunk már Szent 1 Serédi J., i. m. : Balogh Albin, Szent István kapcsolatai Csehországgal, Németországgal, Franciaországgal és Belgiummal. I. k. 446.skov. 11.
