Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Horváth Sándor: A bűnszenny
206 HORVÁTH SÁNDOR A contagium elemzése is hasonló eredményhez vezet. Forcellini szerint: est coniunctio, cohaerentia plurium rerum sese invicem tangentium. A contingo-val való összefüggése kétségtelen. Ennél tehát az érintkezés fogalma fejeződik ki és az ebből származó alakulat minemű- sége szerint ítélkezünk róla jó vagy rossz értelemben. Tisztán hátrányos jelentése van contamino-nak, ami csak a rontás, beszennyezés, megszentségtelenítés, meggyalázás és megbecstele- nítés fogalmát fejezi ki. Ugyanezt kell mondanunk foedo-ról, amelyben az elcsúfítás, eltorzítás és a meggyalázás fejeződik ki. Commaculare a maculának nagyobb fokát jelzi, corrumpo (corruptio) pedig valamely dolognak az elértéktelenítését, megrontását (depravare) vagy éppen tönkretételét (destruere) jelenti. Vitiare is beszennyezést fejez ki. A meghasonlás és elvetemültség jelentése is, különösen melléknévi formájában (vitiosus), összeköthető vele. Polluere a szennyes folyadéktól való átitatást juttatja eszünkbe, majd pedig a beszennyezés és megszentségtelenítés minden formájára is kiterjeszthető. A szégyen és meg- szégyenülés, mint a jó hírnévtől való megfosztás és így mintegy a szégyen jelével, a szégyenfolttal történő megjelölés, ignominia (oveiôoç) néven ismeretes. A név és hordozójának azonosságán alapul a megfosztásnak szégyenszerü volta. A jó név elvesztése magának a személyiségnek a csökkenését, beszennyezését, sőt egész erkölcsi értékének a tönkretételét jelenti. 2. Szent Tamás állásfoglalása. Ezekből a filológiai adatokból látjuk, hogy milyen gazdag anyag áll a teológus rendelkezésére, mikor a bűnszennyet akarja jellemezni. Nézzük elsősorban Szent Tamás gondolatmenetét. Szennyfolt kétféleképen jelentkezik a testen — mondja.1 Először úgy, hogy hiányzik rajta az, ami hozzátartozik díszéhez. így pl. ha nincs meg természetes színe, vagy részeinek, tagjainak az arányossága. Másodszor pedig az szeny- nyezi be a testet, ami akadályozza ékességének az érvényesülését. Ehhez hasonlóan a bűnszenny is kétféleképen jelentkezik. Vagy úgy, hogy a halálos bűn a lelket a megszentelő kegyelem ékességétől fosztja meg, vagy pedig úgy, hogy a szív rendetlenül ragaszkodik valamely ideiglenes jóhoz, ami a bocsánatos bűn következménye. Szent Tamás a megszentelő kegyelmet itt az evangéliumi ünnepi ruha2 ékességének hasonlatára fogja föl. Ettől foszt meg a halálos bűn, a bocsánatos pedig ennek az ékességét nem engedi érvényesülni. Más helyen3 bővebben fejti ki hasonlatát és határozottabban körvonalazza álláspontját. A szennyfoltot tulajdonképen a testeken tapaszul I. 87. 2. ad 3. 2 Mt. 22. 12. 3 I—II. 86. 1.
