Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)

Pataky Arnold: Az evangéliumok ószöv. idézetei

AZ EVANGÉLIUMOK ÓSZÖVETSÉGI IDÉZETEI 201 rint is örök uralmára következtet (Kor. 1. 15, 25.) és belőle az Üdvö­zítő istenségét (Zsid. 1, 13.), nemkülönben örök főpapi méltóságát (Zsid. 10, 12. 13.) bizonyítja. Mindazok az újszövetségi helyek, ahol arról van szó, hogy Jézus Krisztus az Atya jobbján ül vagy áll (Csel. 7, 55; Róm. 8, 34; Ef. 1, 20. 22; Zsid. 8, 1; 12, 2; Pét. I. 3, 22; Jel. 3, 21 ; 5, 1. 7.), Zsolt 110, 1-re céloznak. Az Úr Jézusnak Jeruzsálem pusztulásáról és a világ végéről szóló nagy jövendölésében (13. fejezet; v. ö. Mát. 24., Luk. 21.) sok­szor felcsendülnek az ószövetségi próféták apokaliptikus kifejezései, de szorosan vett idéző célzással csak egy helyen (14. v.) találkozunk. Vegyük sorra e prófétai kifejezéseket. A 8. vers előre figyelmeztet minket, hogy «nép nép ellen, ország ország ellen fog felkelni». Hasonlót mond Íz. 19, 2. egy Egyiptom ellen szóló fenyegető jövendölésben, ahol azokról a polgárháborúkról van szó, amelyek ezt az országot a VIII. század végén és a VII. század elején pusztították és amelyeknek csak a 25. dinasztiának erőskezű fáraója, Tirhaka (688—663.) vetett véget. Idézésről nincsen szó. V. ö. Mát. 24, 7 ; Luk. 21, 10. A 12. vers megismétli Mik. 7, 6. gondolatát: gyermekek szüleik ellen kelnek fel és halálra adják őket. Mindkét helyen — szorosan vett idézés nélkül — a legszentebb családi kötelékek felbomlásáról van szó. V. ö. Luk. 21, 16. (Mát. 10, 21.) A 14. versben világos a célzás Dán. 9, 27.; 12, 11 -re, de Márk nem említi Dániel próféta nevét: «Amikor majd látjátok a vészthozó undokságot ott állni, ahol nem kellene . . .» Szent Márk átveszi az Alexandriai fordítás kifejezését: 12, 11. ßöiAvy/ia rfjç ègrj/uôaecoç 9, 27: rœv Egiyiwoecov), mely híven visszaadja TM szavát: otJWf)» (9, 27.), mg© 'ppB (12, 11.). Dániel könyvében kétszeresen tipikus jövendöléssel van dolgunk; a próféta betűértelemben arról az áldozati oltárról beszél, amelyet IV. Antiochus Epifánesz 167 december 15-én a jeruzsálemi templomban Jupiter Capitolinus tiszteletére fel­állított, az Üdvözítő pedig e pogány áldozati oltár felállításában mind­azoknak a szörnyűségeknek az előképét látja, amelyek a Titus-féle ostrom idején a jeruzsálemi templomban bekövetkeztek és az Anti- krisztus idejében az egyház ellen be fognak következni. Az Úr Jézus azonban — Szent Márk szövegezésében — itt sem mondja kifejezetten, hogy az ószövetséget idézi. V. ö. Mát. 24, 15. (Luk. 21, 20.) A Jeruzsálemre váró borzalmakat a 19. versben az Úr Jézus olyan kifejezésekkel jövendöli meg, amelyek Jóéi 2, 2-re és főleg Dán. 12, 1-re emlékeztetnek : «Mert azok a napok olyan szorongatás napjai lesznek, amilyen nem volt a világ kezdetétől, amelyet az Isten megteremtett, mindeddig, és nem is leszen (többé).» A leírás apokaliptikus közhelynek látszik; az Úr Jézus semmivel sem jelzi, hogy Dániel vagy Jóéi köny­vét idézi. V. Ö. Mát. 24, 21; Luk. 21, 22. (23b). Épígy nem kell

Next

/
Thumbnails
Contents