Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Teller Frigyes: Magyarország középkori hangjelzett kódexei
A solesmesiek munkájának és eredményeinek kiváló összefoglalása P. Mocquereau nagyszabású müve : Le nombre musical grégorien. Rome, Tournai. 1908. A solesmesi kiadványhoz hasonlóan nagyszabású és egyedülállóan kiváló forrásgyűjtemény a «Codices Vaticani Selecti Phototipica express, jussu Pii P. P. X. consilio et opera curatorum Bibliothecae Vaticanae» sorozatban Henry Mariott Bannister szerkesztésében megjelent XII. kötet.1 Az Ars Antiquának ez a páratlan kútfőgyüjteménye, mely foto- tipikus hasonmásaival, a gregorián kódexek neumáinak római korális hangjegyekre (nota quadrata) való átírásával, rendkívül becses bevezető tanulmányával igen sokáig tökéletes mintája fog maradni a forrás- kiadásoknak.1 2 * A zenepaleográfia tudományát nagy lépéssel vitte előre P. Wagner kétkötetes kiváló szakmunkája, mely azonban eredeti kódexpublikációval nem foglalkozik.8 A mai olasz tudósok között legkiválóbb helyet biztosította magának Dom G. M. Sunol O. S. B., a római Istituto Pontificio di Musica Sacra rektora, akinek nagyszabású műve a tudományos munkának nélkülözhetetlen kézikönyve.4 * MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI HANGJELZETT KÓDEXEI 161 11. A legrégibb hangjelzett (neumált) kéziratok. A gregorián zene-paleográfia tudományának főbb állomásait áttekintve, föltehetjük a kérdést, vájjon melyik a legrégibb neumált kéziratunk? Bizonyos az, hogy a neumák végleges kialakulásának ideje az egyházi zene nagy kodifikátorának, Nagy Szent Gergely pápának nevéhez fűződik. Bizonyos az is, hogy ezen időből egyetlen kéziratunk sincs, mely ezen idők zenei grafikáját feltárná. A reichenaui Graduale és a monzai Cantatorium, melyek a Vili. századból valók, csak a puszta szöveget tartalmazzák zenei jegyek nélkül. Ebből a körülményből egyesek azt következtetik, hogy nem Nagy Szent Gergely volt a neumás 1 L. Bannister i. m 1 Bannister ritmustörténeti felfogását, a solesmesiek ictus-elméietét és a szentgalleni Antiphonarium interpretálását legújabban erősen és nagyon meggyőző erővel támadja D. Jeannin. L. : Mélodies liturgiques syriennes et chaldéennes recueillies par D. Jeannin. O. S. B. et publiques avec collaboration de Dom A. Chibas Lassale O. S. B. — Mélodies syriennes I. Introduction Musicale. Ouvrage honoré d’une subvention de Sa Sacerdoté Pie XI, du gouvernement français et de l’ouvre d’orient. Paris, 1925. 1. k. * Einführung in die gregorianischen Melodien. — Neumenkunde. — Paleografie des liturgischen Gesanges. II. kiad. Lipcse, 1912. 4 Introduction à la Paléographie Musicale Grégorienne. Paris, 1935 II Theologia.
