Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)

Pataky Arnold: Az evangéliumok ószöv. idézetei

10

PATAKY ARNOLD

Amikor a farizeusok megbotránkoznak azon, hogy az Úr Jézus elfogadta Máté vámos meghívását a lakomára és a vámosokkal együtt étkezett, az Üdvözítő azt a megható választ adja, hogy nem az egészségeseknek, hanem a betegeknek van szükségük orvosra (9, 12.), és ezt a szavát egy Óz. 6, 6-ból vett idézettel erősíti meg (13. v.), amelyet noQEv&évreç ôè [iá&ere rí iaxiv szavakkal vezet be : «Irgalmat akarok és nem áldozatot». Az idézet szószerint követi a héber szöveget és az Alexandriai fordítás AQ* kódexeiben olvasható szövegalakot (xai ov évoíav, BQa-ban kérdés: fj ftvoíav). Mind az ószövetségi próféta, mind az Úr Jézus azt mondja, hogy bensőséges lelkűiét nélkül a külső áldozatok semmit sem érnek az Isten előtt.

9, 36-ban Szent Máté a zsidó népet juhokhoz hasonlítja, amelyeknek nincsen pásztoruk, mert szellemi vezetőik nem törődnek velük vagy félrevezetik őket. A dőlt betűvel szedett rész Ez. 34, 5. gondolatát ismétli meg, mely a babiloni fogság előtt élő zsidóságnak lelki elhagya- tottságára vonatkozik. Az evangélista részben Ezekiel próféta szavaival él is, hogy hasonló gondolatot fejezzen ki.

10, 21. Amikor az Üdvözítő az apostolokat elküldi első tanító körútjukra és jövendő megpróbáltatásaikról beszél, a reájuk váró gyűlöletet olyan szavakkal jövendöli meg, amelyek Mik. 7, 6. gondolatára emlékeztetnek : a testvér halálra adja testvérét, az atya gyermekét, a gyermekek szüleik ellen támadnak és megölik őket. Idézésről azonban nincsen szó. Nagyobb a megegyezés a szavakban Mát. 10, 35. 36. és Mik. 7, 6. között, ahol az evangélium szövege így szól : «35. Mert azért jöttem, hogy elválasszam az embert atyjától, a leányt anyjától és az menyet anyósától, 36. és ellenségei az embernek az ő házanépe». Azonban az Űr Jézus arról beszél, hogy az ő tanítása teljes szívből való követést kíván meg, ha ez a legszentebb családi kötelékek feláldozásával járna is; Mikeás pedig azokról az áldatlan viszályokról panaszkodik, amelyek az ő korában a legszentebb családi kötelékeket sem vették tekintetbe : senkiben sem lehet, bízni, a legszorosabb családi és társadalmi kötelékek sem mentik meg az embert az árulástól. (V. ö. Mk. 13, 12 ; Lk. 21

, 16.)

Amikor Keresztelő Szent János tanítványai mesterük nevében megkérdezik az Úr Jézust : «Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várunk» (11, 3. ; v. ö. Luk. 7, 18—23.), az Üdvözítő az ő csodáira hivatkozva válaszol. Szavai részben íz. 35, 5. 6. és 61, 1 -re emlékeztetnek (5. v.): «Vakok látnak, sánták járnak, poklosok megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, szegényeknek az evangélium hirdettetik». Jézus feleletének első, második, negyedik és ötödik tagja íz. 35, 5. 6. messiási jövendölésének betűszerint való teljesedésére mutat reá :

5. «Akkor majd megnyílik a vakok szeme,

S a süketek füle nyitva leszen ;