Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Halász Pius: A caritas jelentése a ciszterci misztikusok tanításában
118 P. HALÁSZ PIUS Filii Dei communio, qui charitas, qui amicitia, qui amplexus est ; ipse in amore Sponsi ac Sponsae ipsa omnia est.. . Tunc, inquam, plenum erit osculum, plenusque amplexus, cuius virtus sapientia Dei, suavitas Spiritus sanctus, perfectio plena fruitio divinitatis, et Deus omnia in omnibus.»1 Mivel azonban a misztikus egyesülésben a ciszterci lelki iskola a szeretetélményt látja döntőnek.1 2 azért a Szentlélek is mindenek fölött mint Isten személyes szeretete áll előttünk : «0 caritas Deus, Sancte Spiritus, amor Patris et Filii, et substantialis voluntas, habita in nobis, et ordina nos, ut fiat voluntas tua in nobis.»3 Amikor a bentlakás által a teremtett lélekben folytatódik a Szentháromság eme elragadtatott ölelkezése s az emberi szeretet a Szentlélek ajándékai által maga is belekapcsolódik ebbe a maga módján, és saját mértéke szerint megtapasztalja, akkor benne is megvalósul a szeretet elragadtatása, a misztikus egyesülés : «Qui Sponsa dicuntur et Sponsus, dum verba quaeruntur quibus lingua hominis utcunque exprimi possit dulcedo et suavitas conjunctionis illius, quae non est alia quam unitas Patris et Filii Dei, ipsum eorum osculum, ipse amplexus, ipse amor, ipsa bonitas, et quidquid in unitate illa simplicissima commune est amborum. Quod totum est Spiritus sanctus, Deus caritas, idem donans, idem et donum.»4 5 Az Atya úgy szereti Fiát, mint önnönmagát és ugyanilyen szeretettel viseltetik a Fiú is az Atyával szemben, mert mindkettőjük szeretete és kölcsönös kapcsolata a Szentlélek. Ezért Ő a szeretet kapcsa a teremtmények felé is. Rajta keresztül árad az isteni személyek szeretete az emberekre s az emberek szeretete az isteni személyek felé. Nem lehet tehát úgy szeretni az Atyát, hogy ugyanakkor a Fiút ne szeressük és megfordítva : akit a Fiú nem szeret, azt az Atya sem szereti.6 így mintegy a Szentlélek biztosítja a lelkiéletben annak a teológiai elvnek érvényességét, mely szerint Isten minden kifelé ható tevékenysége közös a három személy részére. Ugyanakkor ez a szempont átvezet a szeretet harmadik fajtájának tárgyalásához. 1 Gulielm., Expos, in Cant. Cant., cp. 11; PL. 180, c. 519. 3 V. ö. Halász, A misztikus élmény Szent Tivadarról nevezett Vilmos tanításában. A Bernardinum emlékkönyve, Bp. 1939. 30—67. 3 Gulielm., Expos, in Cant. Cant, cp. II.;, c. 519. 4 U. o. cp. 1, c. 506. 5 «Horumque (Patris et Filii) amor Spiritus sanctus est, amborum nexus et communio. Horum amor ita individuus est, ut qui Patrem amat, amet et Filium ; et qui non amatur a Filio, non ametur a Patre. Unus est amor eorum, et honor individuus ; una virtus et individua operatio.* Balduinus, Tract, de vita coen. PL. 204, c. 549.
