Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Pataky Arnold: Az evangéliumok ószöv. idézetei
AZ EVANGÉLIUMOK ÓSZÖVETSÉGI IDÉZETEI 7 teronomium a pusztai vándorlásban oly gyakori zúgolódásra (Móz. II. 17, 2. 7 ; IV. 14, 22.) gondol, Jézus pedig az isteni Gondviselés vakmerő kihívásáról beszél. Az idézet szószerint megegyezik az Alexandriai fordítás B kódexével és híven követi a héber szöveget is, mely azonban az igét többes számba teszi, mint LXX A kézirata is. («Ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket. . .») A sátán harmadik kísértését az Üdvözítő Móz. V. 6, 13. szavával utasítja vissza (10. v. ; Luk. 4, 8.) : «Az Urat, a te Istenedet imádjad és egyedül neki szolgálj». Az idézet szószerint megegyezik az Alexandriai fordításnak az A kódexben olvasható változatával ; a B kódexben TtQoaxwriaeiç («imádjad») helyett a (poßr^&ijarj («féljed») igét olvassuk. A héber szöveggel a B kódex olvasása egyezik meg, amelyben a <poßriß))or]- nek megfelelő XTT) ige áll. Az Úr Jézus betűszerint való értelemben idézi a mózesi törvénynek azt a helyét, amely zsidó kortársai egyik leggyakoribb imádságának, a Séma" Jisrael imának is egyik helye volt. A Hetvenes fordításban is megtalálható fióvq> («egyedül») szó a héber szövegben nem olvasható, de ennek logikus kiegészítése. 3. — Az Úr Jézus nyilvános működésének leírását Szent Máté 4, 14—16-ban egy Izaiás 8, 23; 9, 1-ből vett idézettel kezdi meg: Jézus Kafarnaumba költözött át, Zábulon és Neftáli vidékére, 14. «hogy beteljesedjék, amit megmondott Izaiás próféta, így szólván: 15. Zábulon földe és Neftáli földe a tenger felé,1 a Jordánon túl fekvő vidék, a pogá- nyok Galileája, 16. a nép, mely sötétségben ül, nagy világosságot látott, és a halál országában és árnyékában ülőknek világosság támadt.» Az idézet nagyjában megegyezik a héber szöveggel és az Alexandriai fordításnak főleg az A kódexben olvasható szövegalakjával, de ezt a 15. versben (íz. 8, 23.) megrövidítve közli. A héber szöveg magyar fordítása így hangzik : «(8, 23.) Egykoron megvetés tárgyává tette Zábulon földét és Neftáli földét, de az utolsó időkben megdicsőíti majd a tengerhez vezető utat, a Jordánon túl fekvő vidéket, a pogányok Galileáját. 19, 1. «A nép, mely sötétségben járt, Nagy fényességet lát ; Azok számára, kik a halál árnyékának országában laknak, Világosság támadt.» Értelem szerint ugyanezt mondja az Alexandriai fordítás is. Az A kódexben olvasható óöov êakàaarjç (B-ben hiányzik) és ô Xaog ő xa&rj/tevoç kifejezés valószínűleg Máté hatása alatt került a szövegbe ; B: ó ?.aàç ő Tcoaevó/uevog, mint TM. Izaiásnak idézett helye az Emmánuel-könyvben álló messiási jövendölés, mely prófétai távlatban összeköti a 735-ben Izrael országára 1 óóóv (accusativus!) &aXáaat)Q. Szent Máté valószínűleg a Genezáret tavának nyugati partvidékére gondol. ^
