Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája
360 PÉTERFFY OED EON életét rendező igazságosság eszméje egy államfölötti közösség létezését kívánja meg. Viszont hangsúlyoznunk kell, hogy az államok felett állő igazságosság és közösség eszméjéhez nemcsak logikai művelet útján juthatunk el. A nemzetközi igazságosság érvényrejuttatója és kezelője nem lehet a természettől adott állami életet megtagadó mesterséges alakulat. Nem lehet olyan nemzetközi szervezet vagy szuper-állam, amit racionális úton kigondolnak és egyesek kárára erőszakkal valósítanak meg. A keresztény tanítás itt is a közösségi gondolat képviselője. Nem veti el az állam létét, mert tudja, hogy az emberi életnek ez természettől adott közösségi kerete, viszont a közösségi gondolat elveit következetesen végig tudjuk gondolni és alkalmazni a nemzetközi rendre is. Az államok társadalmában csak akkor lehet biztosítani minden nemzet természetadta jogát, ha valljuk az emberi nem egységének természetes szervezettségét.* Mindebből azonban elhamarkodott lépés lenne rögtön következtetni egy nemzetek felett álló világállam megvalósításának gyakorlati lehetőségére. Ugyancsak a történelem igazolja, hogy a mai nagyobb nemzetegységek is legtöbbször nem önkéntes egyesülés, hanem külső tényezők és erők nyomásának hatására jöttek létre. Az együttműködés megteremtése a nemzetközi életben az egyes tagok jóakaratára van bízva.1 2 Sajátos vergődését láthatjuk itt az emberi szellemnek : az egyetemességre tör, de végessége korlátok közé szorítja. Szent Tamás meggyőzően bizonyítja, hogy az ember szellemi természeténél fogva az egyetemes értékek megismerésére és bírására vágyik és végső tökéletességét csak nála magasabb értéktől nyerheti.3 Az egyetemes értékek felé tájékozódó szellemiségünk arra késztet, hogy ne álljunk meg az ember végességét jelentő állami korlátoknál. Az emberi közös természetben megadott és végtelen felé kitáruló képességeink az egész emberi család tagjait a végtelen értékek bírására irányuló törekvésben fűzik össze. Az ember azonban éppen teremtett voltánál fogva szellemében is az anyaghoz van kötve és létének korlátái miatt a természet indítására él állami közösségben. Természeténél fogva társas lény, mégis mostani állapotában hiányzik az emberi társulásból a tökéletes összhang és egyetértés. Szükség van külső jogrendre : hatalomra és tekintélyre, hogy az emberi közösség rendezett formájú legyen.4 Az állam köre a hatalom, amelynek természete, hogy állandóan növekedni, terjeszkedni akar és szinte egy benső végzet arra 1 Jellemző módon az új természetjogi iskola a nemzetközi életben tagadja a közösségi gondolatot : Dietze i. m. 312. o. 2 G. Fessard : «Pax nostra». Examen de conscience international. Paris, 1936. 57. o. 3 Szent Tamásnak ez a gondolatmenete éppen tárgyunkra alkalmazva De regimine principum munkájának abban a fejezetében található (I. c. 8.), amelyben azt bizonyítja, hogy az uralkodó jutalma nem lehet földi érték, hanem csak az Isten. * Schütz Antal: Az államiság dogmatikai gyökere és normája, Őrség, Budapest, 1936. 243—269. o.
