Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája

SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ 345

házassági kereseti jog az érvénytelenségi perek egyik legfontosabb alapintézménye, amely minden házassági köteléki perre egyaránt érvényes. Keresetre nem jogosult harmadik személy puszta kérvényére nem mondható ki rendkívüli házassági köteléki perben sem a házasság érvénytelensége, mégkevésbbé indulhat meg az hivatalból : a házassági köteléki kereseti jog csak a ki nem zárt házastársat és az egyházi ügyészt illeti meg az erre vonatkozó részletes szabályok szerint.1

Az a szabály, hogy a házassági köteléki per a felek peregyességé- nek és a választott bírák döntésének tárgya nem lehet (1927. c. 1. §. 1930. c.), vagy amely minden perben abszolút és relatív illetéktelenség között különböztet és azt többek között akként szabályozza, hogy az előző a per folyamán bármikor észlelhető és az ilyen abszolút illetéktelen bíró ítélete orvosolhatatlanul semmis (1611., 1628. c. 2. §, 1892. c. 1. n.), éppen úgy érvényesül a rendkívüli házassági köteléki perben, mint az a tétel, hogy az államfők (qui supremum tenent populorum principatum), azok fiai, leányai és a trónörökösök (quibus jus est proxime succedendi in principatum) házassági pereiben kizárólag a pápa (személyesen vagy kiküldött szerve útján) ítélkezik (1557. c. 1. § 1°). De a pápa maga elé vonhatja bárkinek a házassági köteléki perét is. (1557. c. 3. §, 1569. c. 1. §, 2. §.)

Az előző példából még más is kitűnik. Ezek a causae maiores u. i. szintén tárgyai lehetnek a rendkívüli házassági köteléki pernek, mert az államfők (gyermekeik, a trónörökösök) érvénytelenségi perei is lebonyolíthatók a rendkívüli házassági köteléki per keretében, ha annak az 1990. c.-ban felsorolt feltételei egyébként fennforognak. A házassági causae maiores elintézésére a pápa congregatiót, külön bíróságot vagy más bizottságot delegál. Ilyenkor a rendkívüli házassági köteléki per egyszerűsítési alapelvei mutatis mutandis érvényesülhetnek a delegált hatóság ügyrendje vagy rendtartása keretében. Ezekben az esetekben a rendkívüli házassági köteléki per nem egyesbíró előtt bonyolódik le, jóllehet a vonatkozó jogszabályhelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy rendkívüli házassági köteléki perben csak egyesbíró járhat el. Ha pedig ez így áll, a fenti esetekre nem talál az a nézet, amely az 1970. c.-t csak a társasbíróságra vonatkoztatja, azaz abból, hogy e kánon csak a társasbírósághoz (tribunal collegiale) kívánja meg a ius matrimonia accusandi-t, nem lehet arra következtetni, hogy a rendkívüli házassági köteléki perre, mint egyesbíró előtti perre nem kötelezőek a házassági kereseti jog szabályai. A rendkívüli házassági köteléki per ugyanis tartozhat társasbiróság elé is.

Az officialitás elvénél (1619. c. 2. §, 1759. c. 3. §) fogva a rendkívüli házassági köteléki perben a bizonyítási anyagot hivatalból is fel kell kutatni, ugyancsak meg kell itt is kísérelni a házasság utólagos érvényesítését (1965. c.) és csak azután kerülhet sor perre, ha a házassági bontóok nem menthető fel, vagy a felek nem akarják a házasságot

1 L. erre tőlem: Házassági kereseti jog a köteléki perben az egyházi jog szerint. Jogtörténeti és jogdogmatikai adalék a C. 1. C. 1971. kánonjához, Budapest, 1941. 167—170. 1. és 11., 12. §.