Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Horváth Sándor O. P: Szűz Mária a keresztény világnézetben
SZŰZ MÁRIA A KERESZTÉNY VILÁGNÉZETBEN 305 emberen kellett ennek először végbemennie. Ez volt Mária. Az első tisztán felragyogó csillag, a mulier amicta sole, a Krisztus igazságában tündöklő első megváltott emberi nagyság. Ez a méltóság jogosan illeti meg az Isten anyját. Ezért tekintünk fel hozzá nagy csodálattal és tisztelettel és valahányszor Isten igazságát, a Krisztusban való megigazulást akarjuk, akkor állítjuk ennek mintaképét, Máriát is, mert csak azon az úton juthatunk el Krisztushoz és Istenhez, amelyen Mária a proto- evangélium első üdvözültje járt. Ez Mária helye a keresztény világnézetben. Ez a Mária-tisztelet gyakorlati oldala: a Szent Szűz követése, lemásolása saját lelkiéletünkben. Vár-e a keresztény lélek valamit Máriától? Semmit sem, ha önmagában tekintjük, mindent, ha Krisztushoz való viszonyában szemléljük. A teocentrikus világnézetnek gyújtópontja Isten. Vagy direkt arra állítjuk be lelki szemünket s innét, a fókuszból szemléljük az egész szétdarabolt történést. Vagy pedig a földi történés révén irányul elménk a gyújtópontra, amelyben minden sugár összefut. Ha felülről nézünk a konkrét valóságra, csak Isten kezét, erejét és irányítását látjuk mindenütt. Ez adja meg a földi történés értelmét és végső befejeződését, Így megigazulásunk is Istennek annyira sajátos műve, hogy ebben még Krisztus is csak eszközi szerepet játszik. Ipsi soli gloria.1 Egyedül az Istent illeti a dicsőség. De ha alulról nézzük a történést, akkor mindenkinek önálló szerep jut: mindenki maga intézi sorsát. Itt látjuk azt a szereposztást és -játszást, amelyben a tapasztalati szabadakaratnak jut a döntő szó. A megigazulás és üdvözülés területén is van ilyen történés, illetőleg a történésnek ilyen szemlélete és megítélése. Itt látjuk az egyes ember törtetését Isten felé vagy Isten ellen, a megoszlást Isten és a sátán országa között, a szentek egyességét és az elvetettek bomlott szétszóródását. Az Isten felé való törtetésben visz minden út Krisztus felé és Krisztus erejében. Ö a lelkiélet mágnese, nélküle, vonzóereje nélkül, nemcsak nem tudunk előre jutni, Isten felé közeledni, hanem még az egységben sem maradhatunk meg. Itt,ebben a körben játszanak szerepet az üdvösség elérésében egymást támogató emberek. Közös érdekük ez mindnyájunknak, mivel ebben áll Krisztus dicsősége. A belőle kiáradó kegyelem csatornájának lenni, ahhoz másokat elvezetni, ott megtartani, szóval Krisztus országának felépítésében résztvenni, ezek a vonások jelzik a személyi méltóságokat, Krisztus kegyelmének szerveit. Itt jut Máriának a legelőkelőbb szerep : az isteni malaszt Anyja. Általa kapjuk Krisztust, így ő üdvösségünk erkölcsi szerzője. Ha a hivő lélek minden megmozdulásában Krisztushoz való vonzódásában Mária kezét keresi és látja, a legszolidabb isteni kinyilatkoztatás alapján áll. Általa kaptuk Krisztust s így erkölcsileg általa kapjuk a belőle kiáradó kegyelmet is. Ez a hit tartalmától diktált, attól megerősített értelme ama mondásnak : Mária által 1 Rom. II. 36; 16, 27. Gal. 1. 5. Theologia. 20
