Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
266 PÉTERFFY OEDEON eszméjének tehát máshol kell keresnünk. Viszont, ha látjuk, hogy miben változott el a háború fogalma Szent Tamás óta, akkor éppen az új fordulatok előtt állva arra is indítást érezhetünk, hogy Szent Tamás örökérvényű tételeinek birtokában határozzuk meg a nemzetközi jogrend alapját alkotó igazságosság eszméjét. S az alap valóban csak a természetjog lehet.1 Az újkor nemzetközi joga. A nemzetek életét szabályozó igazságosság eszméje új tartalmat és más kifejtést nyert az újkor kezdetén, mikor a szuverén európai államok társadalma kialakult. A hagyományos felfogás nagy átalakuláson ment keresztül. Az egy- hatalmi rendszertől eltérően ettől kezdve a nemzetközi jogot az egyenlő jogú szuverén államok egymásközötti viszonyának szabályozására hivatott jognak tekintették. A politikában pedig az államok hatalmi erejének egyensúlya biztosította a nemzetközi szerződések által pozitív módon megállapított jogokat és kötelességeket. Spanyolországnak, mint az első igazi európai nagyhatalomnak földjén ringott ennek az új nemzetközi jognak a bölcsője. Fejlett tudományos élet, nagyszabású gazdasági és politikai fellendülés mind hozzájárultak ahhoz, hogy tudósaik szembenézzenek azokkal a problémákkal, amelyek a föld eddig ismeretlen térségeinek megnyíltával, a szó szoros értelmében vett egész világra kiterjedő kapcsolatok kialakulásával felmerültek. A nagy spanyol újskolasztikus bölcselők és teológusok, élükön Francisco Vitorlával vállalkoztak arra a hatalmas feladatra, hogy éppen a szenttamási gondolatok alapján összhangba hozzák a régi igazságokat az új kérdésekkel és megoldják a felmeülők új problémákat. A kánonjogban és az erkölcstanban a jogos háborúról lefektetett elvek mélyebb kidolgozásával és a változó viszonyokra való alkalmazásával adták meg a nemzetközi jognak, mint kialakuló új tudománynak első alapvetését. Számos olyan gondolatot és megoldást olvashatunk náluk, amelyeket elődeiknél hiába keresünk. Különösen Vitoria írásai éppen a nemzetközi jog kérdéseiben csodálatosan életszerűen és elevenen hatnak. A nagy szellemre sajátsága szerint a felmerülő kérdésekre alapos és mélyenjáró feleletet akartak adni, ezért még most is sok tekintetben iránymutatóak az időszerű problémák megoldására.1 2 1 L. 0. Schilling : Das Völkerrecht nach Thomas von Aquin. Beiträge zum Wiederaufbau der Rechts- und Friedensordnung der Völker, 7. Heft. Freiburg i. Br. 1919. — V. Cathrein S. J. : Die Grundlage des Völkerrechts. Ergänzungshefte zu den Stimmen der Zeit. Erste Reihe, 6. Heft. Freiburg i. Br. 1918. 2 Francisco Vitoria és a spanyol nemzetközi jogi iskola tanításának ismertetését nyújtja dr. Gajzágó László : A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései, különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola, Budapest, 1942. munkája. Alapvető a Carnegie békealapítvány kiadásában megjelent The Spanish Origin of International Law, Part I. Francisco de Vitoria and his Law of Nations by J. B. Scott (Oxford—London, 1934.).
