Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
262 PÉTERFFY OEDEON vissza kell mennünk a jog és állami rend alapjainak vizsgálatára és ezért történeti alapokon is eligazodást keresve, Szent Tamás tanításában keressük az eligazító szempontokat. A pápák is gyakran hivatkoznak tanítására, sót XI. Pius «Studiorum ducem» encikiikájában kifejezetten az ő tanítását jelöli meg és ajánlja, mint a nemzetközi jog helyes elveit tartalmazó rendszert.1 Jogbölcseleti kérdésről lévén szó, nem felejtjük el Ihering mondását, aki bevallotta, hogy «Der Zweck im Recht» című könyvét nem írta volna meg, ha ismeri Szent Tamás filozófiáját. A változások idején tehát a pápák útmutatását követve ahhoz a mesterhez megyünk, akinél megtalálhatjuk a jog és igazságosság eszméjének állandó, metafizikai megalapozottságú tartalmát jelentő elveket. 1. A nemzetközi igazságosság eszméjének alakulása a történelemben. A nemzetközi igazságosság eszmei tartalmának meghatározását keresve, először történelmi áttekintés útján tehetünk kísérletet a megoldásra Célkitűzésünkhöz híven, Szent Tamás tanítását vesszük alapul és elsősorban az ő gondolataira építünk. A «.jogos háború» eszméje a középkorban. A középkori teológusok és kanonisták az egyházatyák tanításának nyomán a háború és béke kérdéséről szólva, mind az igazságosság érvényesülését keresték a nemzetközi életben. A «jogos háború» feltételeinek meghatározása azt a problémát jelentette, hogy a háború szomorú realitása miként helyezhető el mégis a jog és erkölcs kereteibe. A patrisztikus hagyomány és a korabeli kanonista tanítás elemeit Szent Tamás foglalta össze biztos kézzel és iktatta be Alexander Halensis nyomán a háborúról szóló kérdés tárgyalását a teológia rendszerébe.2 A nemzetközi rend egyik legnehezebb kérdéséről szólva tehát felfogását az jellemzi, hogy itt is az igazságosság érvényesülését vizsgálja. Szent Tamás szerint az igazságosság erénye másokkal való viszonyunkat hivatott szabályozni3 és mikor erről ír, általában az egyes emberre van tekintettel. S bár az állam szuverénitásáról és modern értelemben vett jogi személyiségéről szóló tanítás nála még nem lelhető fel, mégis éppen a jogos háború feltételeiről szóló kijelentéseiben is megtaláljuk a nyomát annak, hogy az állam is lehet megvalósítója és gyakorlója az igazságosságnak. Kifejezetten tanítja az állam jogát az önvédelemhez és jogos igényeinek a többivel szemben való Cittá dei Vaticano, 1942. Régebbi pápai nyilatkozatokat XIII. Leótól kezdve de la Briére és Colbach gyűjteményes munkája tartalmazza : La Patrie et la Paix. Cathedra Petri, Textes Pontificaux, Paris, 1938. 1 A. A. S. 1923. t. 15. p. 319. 2 Szent Tamás tanításának forrásairól részletesen «A háború» Szent Tamás tanításának patrisztikus forrásai c. tanulmányunkban szólottunk. (Különlenyomat a Bölcseleti Közlemények 7. számából, Budapest, 1941.) 3 II—II. 57, 1.
