Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
AZ APRÓSZENTF.KELÉS S A MAGYAR LITURGI ATÖRTÉN ET 257 Az «aprószentekelés» s a magyar Hturgiaíörténet. Sokan emlékezhetnek rá gyermekkorukból, hogy dec. 28-án, az aprószentek ünnepén, hogyan jártak korán reggel házról-házra, és fűzfa- vagy nyírvesszővel, avagy Dunántúlon fűzfaágakból font korbáccsal hogyan verték meg az embereket. Ennek a népszokásnak a nevei : aprószentekelés, csapkodás, zsibározás, sibárlás, ódéricsolás, suprikálás, zsuprikálás, csapulás.1 Ősrégi európaszerte elterjedt pogány termékenységi babonának maradványa ez a szokás ; valaha újesztendei szerencsekívánásnak szánták,1 2 mert a zöld ág az élet szimbóluma : legyen termékeny a megvesszőzött is, és legyen egészséges. Az «élet vesszeje» tehát a nyers termő ág,3 mindenféle népnél. Ennek emléke megmaradt egy csíki aprószentekelő mondókában : «Mü es elindulánk Heródes nyomdokán, De nem fegyverekkel, csak termő ágakkal, Egy küs tormát hoztam, Szabad elosztani?»4 * Hosszabb csíki versezetet közöl Bálint Sándor.6 A vesszők frissesége benn található egy másik mondókában, amely a század elején az Őrség egyes részein szokásos volt : «Firis, firis, egészséges, Keléses ne legyen, Háta ne fájjon, Hasa ne fájjon, Feje ne fájjon !»6 A «firis, firis» természetesen a frissen vágott fűzfavesszőkre céloz : az azokkal történt verés «egészséges». Ez a motívum : az egészség, különösen a kelések elleni immunitás, mai napság is igen gyakori még. Mihályiban, Sopron megyében, korán reggel, templomba menet, a sötétben verték meg az embereket a fonott korbáccsal, ezzel a mondókával kísérve a vesszőzést : «Kelés ne legyen a hátadon !»7 Ilyenféle mondókát mondtak a «virgácsolás» alkalmából Szőczön, Zala vármegyében, még 10—15 év előtt is : «Keléses ne légy az új esztendőben !»8 Ugyanezt a mondókát hallottuk Pannonhalmán a szentmártoni kis ministráns-gyerekektől, 1915 körül. — Nálunk mindenkit 1 Győrffy István—Viski Károly, Tárgyi néprajz, «A magyarság néprajza II. köt. 2. kiad. Budapest, é. n., 353—354. 2 Bálint Sándor, Népünk ünnepei, Budapest, 1938, 146—147. 3 P. Sartori, Sitte und Brauch, Leipzig, 1910—1914, III., 46. Id. Bäch- told—Stäubli, Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens, VIII., Berlin, 1930/7, 1451—3. 4 Győrffy—Viski i. m. 353. 6 I. m. 147. * Dr. Kühár Flóris közlése, Pártosfalva, Vas m. 7 Hajós Placida közlése Mihályiról a század első évtizedéből. 8 Stumpf Julianna közlése. Theologia. 17
