Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Kniewald Károly: A magyar szentek legrégibb zsolozsmái
230 KNI EWALD KÁROLY A 207. folión levő könyörgés már a Pray-kódexben is előfordul ; az utolsóelőtti harmadik szó a PK-ben : protectorem, itt (MR67): defensorem. Pótlólag szép gót betűkkel ezt a könyörgést írták még hozzá : «Deus qui beatum ladislaum regem nostrum pium confessorem tuum gloria sublimasti, presta quesumus, ut eius suffragatibus meritis ab omnibus muniamur aduersis et gaudiis perfrui mereamur eternis». A 295. folión kezdődő verses officiumot az I. Vesperás antifónája vezeti be: Fons eterne pietatis — lux superne ueritatis — tibi christe complacente — ladislao nos tuente — fac consortes eternorum — te laudantes gaudiorum. Az éjjeli zsolozsma antifónái itt is összefüggő költeménybe olvadnak : Hic iniquis non consentit — quorum uiam dum contempsit — christi iugo se subiecit — et que deo placent fecit — operando, cogitando — et doctrinam uite dando. Rex a christo constitutus — et ab eo consecutus — quod uirtute sit indutus — et in monte sancto tutus. Tua christe es gloria — salus et uictoria — ipse tuus est susceptor — idem noster sit protector. Inuocantem exaudiuit — in dilectum quem asciuit — sibi Christus cui donauit — summum bonum quod optauit. Scuto bone uoluntatis — dono tue pietatis — ipsum christe coronasti — quem ad ceios subleuasti. Admirabile et inestinsabile — est nomen tuum domine — nam in tuo nomine — sanctus iste prospere in ethere — tecum gaudet uiuere. Ezekben a versekben nem látjuk azt a költői készséget és lendületet, mint Szent István és Szent Imre antifónáiban. Az a benyomásunk, hogy a szerző izzadva kereste a szavakat és rímeket, anélkül, hogy mondanivalója lett volna. Az éjjeli zsolozsma olvasmányainak és responsoriumainak is kevés a fogható tartalma. Szent László magasztalásában nem ismernek határt. «Hunc circumdat ueritas et misericordia, osculatur caritas simul cum iustitia, per hunc ad terresria prospexit benignitas et dona celestia nobis dedit deitas. (Resp. 5.) Az 5. és 6. lectio minden rövidsége mellett is Szent László külső megjelenését rajzolja : «In naturalibus autem donis diuina miseracionis gracia speciali eum prerogatiua prominencie super communem hominum ualorem protulerat. Erat enim manu fortis, et uisu desiderabilis, et secundum physiognomiam leonis magnas habens extremitates. Statum procerus celerisque hominibus ab humero supra omnes ita quod exuberantem in ipso donorum plenitudinem ipsa quoque corporis species imperio digna declaret...»
