Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Horváth Sándor O. P: A pápaság mint a vándoregyház világossága és erőssége (Folyt.)
A PÁPASÁG MINT A VÁNDOREGYHÁZ VILÁGOSSÁGA ÉS ERŐSSÉGE 15 ház eszerint igazodik jogalkotásában. De a szeretet nem jelent gyönge- séget, vagy éppen gyügeséget. Legfőbb hajtóereje úgy az egyes ember, mint az egész emberiség életének. Ezért az összes többi akarati erők foglalata, irányítója és mozgatója. Istenre kell gondolnunk. Deus caritas est, mondja a szeretet apostola. Szeretete ad létet az embernek, ez kfséri minden útján, de ennek ellenértékeként megköveteli, hogy az embert az Ő eszméi vezessék, földi útján az Istenhez való vonzódás legyen éltetője és kísérője. Isten kifelé való szeretetét önmagának mint legfőbb jónak minden teremtett értéket értékelő fölségének (végső célbeli mivolta) és mindeneket kormányzó hatalmának a szeretete irányítja. Nem azért alkotott tehát, hogy teremtményei istenellenes utakon járjanak, másban keressék boldogulásukat, idegen uraknak szolgáljanak, hanem hogy a lét legfőbb törvényét a részes valóságnak (esse per participationem) az ősvalóságtól (esse per se subsistens) eredeztetett mivoltát tökéletesen visszatükrözzék és ha erre értelmes mivoltuknál fogva alkalmasak, elismerjék. A szeretet törvénye tehát az, hogy a kormányzott, irányított dolog megmaradjon ama középpont körében, amelyből kiindult és hogy minden megmozdulásában feléje gravitáljon.1 A szeretet ebben a körben mérték nélkül türelmes és elnéző, de ami említett legfőbb törvényét sérti, azt nem tűri meg : ha a tiszta szeretet eszközeivel nem ér célt, megmozdítja alsóbbrangú segítőszerveit és a jog nyelvén, ennek kényszerítő, büntető erejével követeli meg az említett körbe való visszatérést, így szerez érvényt a szeretet legjobb törvényének. A szeretettel tehát nem egyeztethető össze, hogy a középponttól eltérítő megmozdulásokat megtűrjön és hogy az ilyen bolygásnak induló alanyokat ne igyekezzék a szeretet életterében megtartani, vagy oda visszavonni. Hogy milyen eszközökkel teszi ezt, mellékes: a hathatós igyekezet elengedhetetlen föltétele a szeretet életösztöni megnyilvánulásának. Krisztus megváltó szeretetét bízta az apostoli küldetésben Egyházára, 1 A szeretet barátság. A kölcsönös értékek megbecsülésén és a felek őszinte jóakaratán (benevolentia) épül föl. De csak az értékeket becsüli, a hiányokat, a tökéletlenséget és a hibákat nem tűri. Ezeket megveti, üldözi és nem nyugszik, amíg megfelelő értékekkel nem pótolja azokat. Ezért jellemző tulajdonsága a buzgalom (zelus) és a féltékenység. Félti szeretetének tárgyát a hiányoktól és buzgólkodik tökéletesítésén. A szeretet továbbá válogatós. Ezért dilectio (electio unius prae alio) a neve. Nem elégszik meg alsóbbrangú mindennapi értékekkel. Mindig a nagyobbakat választja érdeklődésének és hajlandóságának tárgyává. így válik caritásszá, mikor a legnagyobb és minden más értéknél becsesebb értéket választja hajlandósága tárgyául, mindent eszerint értékel és szeret. Ami ezt nem tükrözi vissza vagy éppen ellenkezik vele, azt nem vonja hatókörébe, hanem taszítja és ettől távoltartja szeretetének személyi képviselőjét is. Ha ezt nem tenné, önmagát tagadná és saját életösztönét semmisítené meg. A tiltó vagy büntető rendelkezések tehát nemcsak nem ellenkeznek a szeretettel, hanem egyenesen belőle folynak és táplálkoznak, életösztönének sajátos megnyilvánulásai.
