Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Bendefy László: Johannes Ungarus 1261 körüli utazása

164 BENEDICTUS HENRICUS MERKELBACH az a körülmény, ha jogosítványát a szokásjogból származtatjuk. De a szokás akkor sem lenne ebben az esetben jogforrás, ha IV. Pius bullájában a szokás jóvá­hagyását látnánk is, mert a jóváhagyás által a szokásjog nem ölti magára a pri­vilégium jellegét. (Ebből az következik, hogy Róma a szokásjogból származtatott ilyen jogosítványokat nem ismeri el még akkor sem, ha a szokást pápai jóváhagyás erősíti.) De — folytatja a kongregáció — ha ebben az ügyben a cataniai püspök jogát vitathatatlan apostoli privilégium biztosítaná is, az az 1435. kánon 1. §. és a 396. kánon 1. §-a által «érvénytelenítettnek látszik» (abrogatum fuisse videtur), utóbbi kánon különben is «abszolúte és feltétel nélkül előírja, hogy a káptalani méltóságok adományozása a Szentszék joga».* 1 Analog rendelkezés ez — folytatja a kongregáció — a 403. kánonéval, amely a püspök részére rezerválja a kanonoki székek betöltését. Ennek következtében a cataniai érsek nem igényelheti magának a kápta­lani méltóságok betöltésének jogát. * * * Róma más oldalról is igyekszik a javadalmak betöltését a maga számára fenntartani. A már idézett 1435. kánon igen sok esetben a Szentszéknek tartja fent a javadalom betöltésének jogát, de ezeket a rendelkezéseket eddig nem hajtotta végre a legszigorúbban. Éppen ezért annak idején feltűnő volt, hogy a római Apollinaris 1937. 1. számában Francia Ennius, a Dataria Apostolica officialisa tanulmányt írt a kegyúri javadalmak pápai rezerválásáról, legújab­ban pedig az Acta Apostolicae Sedis 1942. évi 4. számában megjelent a Dataria Apostolica Instructio-ja, amely szigorúan utasítja az alárendelt egyházi ható­ságokat a pápának rezervált javadalmak betöltése körüli eljárásra. Az Egyház politikája tehát e tekintetben is céltudatos és határozott és sorra kiküszöböli azokat a korlátozásokat, amelyek akadályozzák kormányzatának gyakorlásában. Kontor Lajos. Benedictus Henricus Merkelbach (1871—1942.) 1942 július 25-én, Löwenben, elköltözött az élők sorából P. Benedictus H. Merkelbach. Korunk egyik kimagasló hittudósa szállt vele sírba, akinek tudományos élete mellett nem mehet el elismerés nélkül a teológus. Belgiumban, a liégei egyházmegyéhez tartozó Tongres-ben született 1871 január 6-án. 1894 március 16-án szentelték pappá, miután a liégei sze­mináriumban elvégezte teológiai tanulmányait. Magasabb hittudományos kiképzését Löwenben nyerte. Gazdag és eredményes irodalmi tevékenységét 1906-ban kezdte meg a Révue Ecclésiastique de Liège c. egyházmegyei folyóiratban. Először kisebb lélekzetű válaszokat írt, majd hosszabb tudományos fejtegetéseket is. Kiemel­1 Kérdés, hogy mennyire befolyásolja ezt a megállapítást az 1435. ká­non 2. §-a : At nunquam sunt reservata, nisi id expresse dicatur, beneficia manualia aut iuris patronatus laicalis vel mixti.

Next

/
Thumbnails
Contents