Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Bendefy László: Johannes Ungarus 1261 körüli utazása

ÚJABB EGYHÁZI DÖNTÉSEK A FŐKEGYÚRI JOG HATÁRTERÜLETEIN 159 A katolikus egyház tehát nem «téves irányba jutott fejlődésnek» az eredménye. Jézusnak igaz egyháza igenis fennmaradt mind a mai napig és fenn fog maradni a világ végéig, de nem valamely láthatatlan gyülekezetben, hanem az egész világot átfogó katolikus anyaszentegyházban !... Pataky Arnold. Újabb egyházi döntések a főkegyúri jog határ- területein. Az egyházi törvénykönyv 403. kánonja szerint a kanonokokat (a káp­talani méltóságok kivételével) a káptalan meghallgatása után a püspök nevezi ki. A kánon a püspök kinevezési jogát korlátozó szokásjogot hatály­talanítja, az ellenkező privilégiumot pedig érvényteleníti, csupán a kanonoki javadalmak alapításakor tett ellenkező kikötéseket, továbbá a Szentszék részére az 1435. kánonban biztosított rezervációkat hagyja érvényben. Az egyházi törvénykönyv 4. kánonja viszont érvényben tartja a Szentszék által a kódex megjelenése előtt engedélyezett privilégiumokat, ha azok (a kódex életbeléptetésekor) érvényben voltak, feltéve, hogy a törvénykönyv kifejezetten nem vonta vissza azokat. A privilégiumokat illető ez a két rendelkezés első pillanatra kontro- verziát mutat, de hamar meg lehet állapítani, hogy a 403. kánon általában a privilégiumokat érvényteleníti, míg a 4. kánon csupán a Szentszék által engedé­lyezett privilégiumok érvényben hagyásáról rendelkezik. Eme magyarázat alapján a kánonjogászok arra az álláspontra helyezkedtek, hogyha a Szentszék adott a kanonoki székek betöltése körül valakinek (pl. káptalannak, uralkodónak) privilégiumot, akkor az a kódex életbeléptetése után is érvényben marad. Ez az álláspont azonban illetékes római döntések után kezd megrendülni. Tudomásunk szerint az első döntést e tárgyban 1921 november 12-én és foly­tatólag 1922 június 10-én hozta a S. Congregatio Concilii (megjelent az Acta Apostolicae Sedis 1922. évi kötetének 458 és köv. lapjain). A barlettai káptalan egy elutasított pályázója vitte ügyét a kongregáció elé s ennek kapcsán a kongregáció hivatalból vette vizsgálat alá azt a kérdést, hogy a kódex életbe­léptetése óta egyáltalán érvényben van-e a káptalan azelőtt gyakorolt kanonok- prezentálási joga? Az ügy historikuma a következő : A barlettai társaskáptalant IX. Pius pápa 1860-ban székeskáptalanná alakította át s ez alkalommal az első méltóság betöltését a Szentszéknek tar­totta fent, a többi kanonoki szék betöltésére pedig időleges jogot adott az érseknek olyformán, hogy minden széküresedés esetén három jelöltet prezen­táljon Szicília királyának. A király által kiválasztott jelöltnek — feltéve, hogy «alkalmas» volt — ugyancsak az érsek adta meg a canonica institutio-t.1 A bulla 1 Az egyházi hivatal betöltése három momentumból áll : 1. a személy kijelölése (designatiopersonae),2. a hivatal átadása (collatio tituli) és 3. a bir-

Next

/
Thumbnails
Contents