Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Bendefy László: Johannes Ungarus 1261 körüli utazása
150 BEN DEFY LÁSZLÓ Raynaldus más, egykorú, IV. Sándor-korabeli akták és levelek között közli ezt a — keltezés nélküli — levelet is. Ezzel szemben a Vat. Levéltárban található példány egy jellegzetesen IV. Orbán-korabeli kódexből került elő. Mivel a két pápa uralkodásának időpontja között alig egy esztendőnyi eltérés van, nagyon nehéz eldöntenünk, hogy 1261-ben, vagy 1262-ben készült-e a levél. Mindamellett valamelyes kevés, de megbízható támaszpontunk mégis van arra, hogy eldöntsük a kérdést. Egyetlen észokról van szó : kétségtelen ugyanis, hogy mindkét kézirat másolat, mégpedig nem egyik a másiknak a másolata, hanem mindegyik egy harmadik, valószínűen az eredeti példányról készült. Ha Johannes Ungarns nem IV. Sándor pápa előtt jelent volna meg, a Ms. Vallicell. nem tartalmazhatná a szóbanforgó választ a IV. Sándor- korabeli levelek között. Az ellenben lehetséges, hogy a Ms. Vaticanusba, mely egyébként a IV. Orbán-korabeli aktákat és leveleket gyűjteményesen tartalmazza, felvették ezt a korábbi levelet is azért, mert az ügy még nem zárult le, hanem IV. Sándor korai halála miatt annak elintézése utódjára maradt. Eléggé biztos támaszpontot nyújtana a jeruzsálemi pátriárka neve, ha történetesen nem hiányoznék a szövegből. Mivel mindkét kéziratból hiányzik, nyilván az eredeti levélben sem szerepelt a név. Az, amit a levél a pátriárkáról közöl, még legvalószínűbben Guilelmus (sic !) pátriárkára illik rá. Guilelmus 1262—1263 körül állt a jeruzsálemi pátriárkátus élén. Előzőleg episcopus Agennensis volt. (Agen franciaországi város.) Eubel nyomán tudjuk róla, hogy 1247 január 29-én IV. Ince nevezte ki ageni püspökké,1 majd Jacobus Pantaleon pátriárka (korábban verduni püspök) halála után, 1262 december 9-én IV. Orbán nevezte ki jeruzsálemi pátriárkává.2 Ezek szerint a levél vagy Jacobus, vagy Guilelmus pátriárkára vonatkozhatott eredetileg. Ha IV. Sándor korából való, amint az valószínű is, akkor az elsőre. De az is biztos, hogy nem Jacobus, hanem Guilelmus pátriárka volt az, aki a tárgyalások fonalát Hulagu ilkánnal felvette. Tudjuk ugyanis, hogy Guilelmus megérkeztéig a jeruzsálemi egyházat az akkoni püspök hatásköre alá rendelték és Petrus, episcopus Hebronensis és Adam adiaconus Acconensis voltak ott a püspöki adminisztrátorok 1263 január 13-ig. Akkor érkezett meg Guilelmus pátriárka új székhelyére. Hogy Rómában mennyire számontartották a perzsiai és környéki térítés ügyét, arra jellemző, hogy már 1263 május 23-án Guilelmust arra utasítják Rómából, hogy keresse fel személyesen Cyprus, Örményország, Antiochia, Szíria, valamint a szomszédos országok és tartományok, szigetek fejedelmeit és igyekezzék őket megnyerni a térítés ügyének.3 * * * 1 Eubel, Hierarchia Catholica medii aevi, 75 1. 2 U. ott 286 1. 8 U. ott 286 1. 8. jegyz.
