Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Bendefy László: Johannes Ungarus 1261 körüli utazása
JOHANNES UNO ÁRUS 1261 KÖRÜLI UTAZÁSA 139 sor került volna, Hulagu felszólította az ikoniumi Ezaldin szultánját, hogy önként hódoljon meg a mongol uralomnak és vesse alá magát Mangu nagykán hatalmának. Természetesen a muzulmán uralkodók összetartottak és egyik sem ismerte el saját jószántából a mongol uralmat, miért is fegyveres összetűzésre került a sor. Bar Hebraeus művében és Haithon király «Flos historiaruma»-ban, valamint Rubruquis Itinera- riumában és Marco Polo könyvében gazdag utalásokat találunk ezekre a mongol-muzulmán hajáratokra vonatkozóan, amelyeknek végeredményeképpen Hulagu csapatai elfoglalták Baghdadot, a kalifátus székhelyét. A gazdag várost, ahol korábban a muzulmán politikai és gazdasági élet ezernyi szála futott össze Indiától az Ibériai félszigetig, Hulagu is székvárosává tette s ezáltal az jelentőségét és előnyös fejlődési lehetőségeit továbbra is megtartotta. Baghdad elfoglalásának terve Hulagu figyelmét egyúttal Damaszkusz és Egyiptom meghódítására is ráirányította. Az iszlám uralma, vagy ahogy az ezeknek a vidékeknek a mohamedánjait nevezték, a mamelukok hatalma válságos helyzetbe került. Egyik oldalról ugyanis a mongolok támadtak reájuk, másrészt pedig a keresztény Európa harcolt velük a Szentföld felszabadításáért. A szorongató helyzetet — Abu-l’-fida tudósítása szerint — először a muzulmán világ kalifája, Mostassem billah ismerte fel 1243-ban s nem is késett, hogy segítségért kiáltson Abu Ahmed Abdallahhoz, de minden későnek bizonyult. 1258 február 5-én Baghdad elesett, Mostassem kalifát Hulagu bebörtönöz- tette, majd máglyahalálra Ítélte. Máglyáját körülrakták mindazzal a mérhetetlenül sok kinccsel és arannyal, amelyet palotájában találtak. Ezekben a napokban a baghdadi keresztények a templomokba menekültek és Hulagu valóban nem is engedte bántani őket. Megkímélte házaikat, sőt a kivégzett kalifa egyik palotáját Makika nesztóriánus pátriárkának ajándékozta. A gazdag és híres Baghdadban és környékén, a határtalan szántóföldeken és zöldelő mezőkön épült majorokban egy év múlva már nyomát sem lehetett látni a háború okozta pusztításoknak: Hulagu parancsára a lerombolt paloták újjáépültek, az utakat jókarba hozták és megindult az élet régi vérkeringése. Ezek után került sor Szíria leigázására. Megindultak Hulagu seregei az ellen a szultán ellen, aki a Szentföld fölötti uralmat magának bitorolta. Tulajdonképpen itt kapcsolódik össze a legszorosabban a mongolok hadjáratának története a kereszténység és a pápaság hasonló irányú terveivel, minthogy már Mangu kán szerződésben a Szentföldet ismét visszajuttatja a kereszténység kezébe.1 Minthogy közvetlen együttműködésről volt szó, legelsősorban Armenia jött számba a keleti keresztény országok közül. Armenia 1 Soranzo, II Papato, l’Europa Christiana e i Tartari. Milano, 1930. 172.1., 2. jegyz.
