Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rezek S. Román: Prohászka intuíciója és átélése
58 REZEK S. ROMÁN a színek muzsikája, s ami abban édes és fölséges lehet... Ez is misztikum — hangok az éjben... lépések zaja a csendben, velünk szóba álló némaság.. .»* Ilyen lélek számára a logikai sémák igazán csak másodrangú jelentőségűek, korlátok, melyek úgyis csak addig maradnak meg, mig a lélek a testben van : morzsákat kap a különvált lélek természetes állapotából.2 «Erről nem lehet disszertálni, ezt átérezni s birlalni s élvezni kell !» — mondaná Prohászka.3 «Nem, nem, a szó nem kell ! A szó hazug, üres. A szó látszat, mely mögött a vékony valóság az absztrakt fogalom ! Pedig nem ez kell, hanem a valóság. Mi az? Amit átélünk!»'1 Rezek s. Román. (Folytatása következik.) 1 Élet kenyere, 282. 1. * Ismeretelméleti fejtegetésemben Szent Tamást vettem alapul. Tudom, hogy ennek a gnozeológiának sarktételei is kikezdhetők. Az érdeklődő olvasót (a könyvtárra menő irodalom helyett) Karl Rahner könyvéhez utalom : Geist in Welt. Zur Metaphysik der endlichen Erkenntnis bei Thomas von Aquin. Verlag Felizian Rauch. Innsbruck—Leipzig, 1939. 296. 1. Igaz, hogy Prohászka csak három helyen írja le Duns Scotus nevét és bár nem is valószínű, hogy székesfehérvári, még feldolgozásra váró jegyzetel között sok adat volna a skotista filozófia értékelésére, — mégsem lenne elvetendő vállalkozás őt Scotushoz hasonlítani. A témánkat érintő kérdések közül Prohászka föltétlenül hasonló megoldást mutat (ha nem is filozófiai kifejtésben) a következő tételekben : 1. Tanítja a konkrét egyedi valóság közvetlen megismerésének lehetőségét — intuitíve. 2. Többre értékeli az egyedi megismerést, elmarasztalja az általános ismeretet. 3. Az élet és az egyéniség dicsőítése. 4. Az egyed Isten-célúságában és Isten felé törtetésében sajátos, világot hódító, szent-fölényes értékességet fedez föl. (V. ö. «Diadalmas» világnézet) 5. A pusztán értelmi ismeretet eszköznek tekinti a személyes akarat és a tett szolgálatában. 6. A tudományokat és a teológiát is gyakorlati szempontból értékeli — az egész ember Istenre-irányításának szolgálatában. 7. Nemcsak scotusi keresztény individualizmus, hanem konkrét-intuitiv- ajfekttv jellegű szemléletmód — az élet egész vonalán. (V. ö. Dr. Réti Menyhért O. F. M. : Duns Scotus János egyediségi elve. Vác, 1941 és az ott közölt irodalom.) 8 Sol. II. 146., 1923 máj. 14. 4 Sol. II. 93., 1921 dec. 18. és több helyen.
