Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
KRIM FÉLSZIGETÉNEK ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉPKORI KERESZTÉNYSÉGE 61 fölötti kereskedelmi hatalmat. Ez időtől fogva nagy az általuk alapított vagy megerősített várak és városok hírneve. Ilyenek : Kaffa, Sudak, Balaklava. Ezek révén pl. Genova a Kaffánál végetérő és Belső- Ázsiába vezető kereskedői úton és a Káspi-tengeren keresztül kapja szőrméit, terményeit és egyéb áruit. A tatárok uralkodói nem nehezményezték az európai kereskedést, sőt szívesen látták azt, mert nekik is nyereséget jelentett. 1441-ben külön krimi kánság alakul, de csak három évtizedig tart, mert 1475-ben II. Mohamed török szultán uralma alá kényszeríti azt. A törökök hatalma e területen 1774-ig áll fönn, amikor a kücsükkainardzsi békében a török kénytelen elismerni Krim függetlenségét. A folyton növekvő orosz befolyás ennek is véget vetett 1783-ban, amidőn az utolsó kán, Sagin-Girei az oroszok javára évdlj fejében lemondott uralkodói jogairól. Attól kezdve Krim az orosz cár, illetve a szovjet uralma alatt állott. A kereszténység nyomai. Eme, jobbára lexikális és általános ismeretek után már sejthető, hogy az az országrész, amely egy Ázsiába nyúló tatár-mongol birodalomnak a legdélnyugatibb része, bizonyára a legtöbbet is érintkezett a kereszténységgel. A katolikus hagyomány tartja, a római Breviáriumban pedig az Egyház imádkoztatja papjaival azt a megemlékezést, amely tudni véli, hogy Chersonesosban már Római Szent Kelemen hirdette a kereszténységet. Azért az a levél, amelyet a ferences misz- szionáriusok 1323-ban május 15-én Kaffából írtak az avignoni bíboroskollégiumnak és a franciskánus generálisnak, elsorolja azokat a helyeket, ahol a rendnek a félszigeten kolostorai vannak. Ezek között említi a Szent Kelemen vértanuságának hegye mellett, úgyszintén Szent Bertalan szenvedésének helye mellett fekvő kolostorokat.1 Tény az, hogy a IX. században Konstantin görög szerzetes, vagyis Szent Cirill thesszalonikai pap hirdeti ott az evangéliumot a kazárok között. Amidőn 868-ban már mint a szlávok apostolai jelentés- tételre és önigazolásra Rómába érkeznek, magukkal vitték a Cherso- nesosból elhozott Római Szent Kelemen-féle ereklyéket és azokat ott ünnepélyesen eltemetik.2 A kereszténység fölvirágoztatását jelentette a XIII. században egyrészt a keresztény genovai, előbb a velencei és egyéb európai kereskedők mindgyakoribb látogatása, majd pedig gyarmatvárosainak fölemelkedése. Ezeknél fontosabb tényező azonban az újonnan keletkezett kolduló rendek, főkép : dömések és ferencesek missziós vállalkozásai 1 V. ö. Archivum Franciscanum Historicum, XVI. 1923, 110. 1 Gustav Schnürer : Kirche und Kultur im Mittelalter, Paderborn, 1926. II. 13—14.
