Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rezek S. Román: Prohászka intuíciója és átélése
PROHÁSZKA INTUÍCIÓJA ÉS ÁTÉLÉSE 51 Milyen kár, hogy Próhászka nem tudott egészen kikötni Szent Tamás megismerés-fogalmánál, amelyből — bizton állíthatjuk —hiánytalanul megoldható az intuíció-probléma (mindjárt látjuk, hogy miként). Hogy mennyire nem élt benne állandóan Szent Tamás hajszál- finom különböztetése, nyilván mutatja egy kifakadása : «Lélekalatti erők emelkednek, löknek fölfelé, feszítik világom kérgét s látókörét. Szeretek nagyon — kimondhatatlanul. Individuum ineffabile ... ah skolasztikusok, nektek az általános fogalmakra orientált ismeretelmélet miatt, — nekem a lélek miatt, a mélység, bensőség miatt ! Lehet-e tökéletesen definiálni a pilisszentkereszti forrást, ott a romok előtt, a diófa alatt? S a bodajkit? Nem, az is, ez is individualiter és kizárólagos konkrétséggel fakad, szuverén individualitással. Úgy fakad s lobog lelkem.»1 Dehogyis lehet definiálni a pilisszentkereszti forrást, hiszen az értelmi kép nem lehet az egyedi sajátságok similitudója ! — feleljük Prohászkának. Ám megismerhetem ezt a bodajki forrást, de nem azért, mert érzékeim vannak, hanem mert emberi elmém van. Közvetlenül értem meg «a forrás» fogalmát az értelmi kép által, közvetve — de nem kevésbbé emberi módon — <iezt a bodajki forrást» a diófa alatt : közvetve, hogy tapasztalom kristálytiszta vizét, kék mélységét, lelket megfogó ragyogását. Hogy ezek révén értelmi kép támad bennem, ennek a bodajki forrásnak felfogott értelmi képe, — ehhez még nem kell «általános fogalmakra orientált» ismeretelmélet ! Nem azért nem tudom közvetlenül elmémre venni «ezt a bodajki forrást», mert ez individuum ineffabile, hanem azért individuum ineffabile és azért csak közvetve kapcsolódom hozzá a megismerésemben, mert közvetlenül érteni (vagyis az első elvonással elmémre venni) csak anyagtalanul lehet. E nélkül az első elvonás nélkül az állatnak is kijáró érzéklés, érzéki megmozdulás keretein belül maradnék ! S így lenne halálosan igaz Várkonyi eredménye ! — Az első elvonás után már meg tudom érteni az egyedi, de anyagtalan létezőt, a maga egyediségében,2 — ha korlátolt, emberi módon is. — De első elvonás nélkül nincs még intuíció sem ! — t. i. emberi intuitív megismerés. Ám igenis van intuíció — sőt lényegéhez tartozik—, élőtudatos gondolkodás, következtető ismeretszerzés nélküli A «szó és képzet» szavak csak ezt a második elvonást jelenthetik Prohászkának ebben a mondatában : «Hogy van gondolkodás, melyben szó és képzet nem szerepel, kétséget nem szenved».3 Nem szótalan, kialakulófélben levő gondolatról van itt szó, hiszen maga Próhászka nem fogadja el (Alexander Bernáttal szemben), hogy az intuíció csak kialakulófélben lévő gondolat, de elfogadja azt, hogy van oly ismeretünk, amely az igazságot villámból. II. 145., 1923 máj. 9. * 1. Qu. 86 a. 1. corp. art. et ad 3. * Az intuíció lényege. Religio, 1921. évf. 6. I. 4*
