Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
364 MÁTÉFFY BRUNO Szent Terézia, mint alapító, kezdettől fogva nagy befolyást gyakorol, mindenki olvassa műveit, melyeket elég hamar kiadtak. Szent János ellenben, bár időre nézve első sarutlan kármelita volt és többszörösen viselt fontos hivatalokat is, visszahúzódó, szerény ember volt, közvetlen befolyása szőkébb körre terjedt. Még azt is megtépázta egy ellene támadt üldözés, melynek folytán iratainak egy része elveszett, a megmaradtak kiadása (1618) és életrajza is későbbi időkre maradt. így történhetett meg, hogy Ven. P. Joannes a Jesu-Marai (Calaguritanus, calahorai születésű, Spanyolországban, 1564—J615), a Rend egyik oszlopa, de aki már nem Keresztes Szent Jánost találta az újoncmesteri hivatalban, műveiben nem idézi Keresztes Szent Jánost, az ő tanításait nem ismeri. Csak Szent Terézia műveit használja fel, a többi korszerű és hagyományos források mellett. Művei számosak, négy foliáns kötetet töltenek meg. Többnyire a lelkiélet köréből. A híres Instructio novitiorum és Instr. magistri novitiorumon kívül, melyeket a Rend ma is hivatalosan használ (az előbbi megvan magyarul is : Lelkiélet tankönyve, 1938), többszörös kiadást és fordítást ért a Schola orationis et contemplationis c. műve és a Theologia mystica c., mely 1912-ben jelent meg a Herder cégnél legutoljára. Szalézi Szent Ferenc és Bellarmin nagy dicsérettel szólnak a Tiszteletre méltó Atya műveiről. A kármelita misztikusok másik oszlopa Venerabilis P. Thomas a Jesu (1564—1627). Jól megkülönböztetendő a hasonló nevű ágostonrendi írótól, aki egy emberöltővel előbb élt, meghalt 1588-ban. (Müller, Aszkétika, 14. old.) Tiszteletre méltó Tamás atya eszményi kármelita, aki egyesíti magában a sarutlan kármel két szélső ideálját : ő hozta be a remeteségek intézményét és remeteéletet élt, de viszont a misszióknak is nagy harcosa s neki köszönhető a római missziós minisztérium : a Propaganda Fide-kongregáció létrejötte. A misztikáért való lelkesedést Szent Terézia művei gyújtották fel benne. Via brevis et plana orationis mentalis az ima egyszerű fokát, két főműve De contemplatione divina (Anvers, 1620) és De oratione divina (Anvers, 1623; olaszul Siena, 1891) a magas fokokig tárgyalja az imaéletet, harmadik nagy műve De perceptionibus mentalibus a legmagasabb misztikus élményekről szólt volna, de sajnos, befejezetlen maradt. Ő is Szent Terézia nagy csodálója, de írói működésének vége felé már összeköttetésbe kerül Szent János műveivel is, különösen egy ismeretlen szerző (talán Szent János maga) kis műve révén, Tratado breve de conocimiento oscuro de Diós (Isten homályos ismeretéről), melyből sokat átvéve egy könyvet is írt a szerzett szemlélődésről, De contemplatione acquisita, mely franciául megjelent 1675-ben, a teljes latin szöveget P. Eugenius adta ki Milánóban 1922-ben, együtt a fentemlített Via brevis-szel. A kármelita misztika harmadik oszlopa Philippus a SS. Trinitate (1603—1671), a rend olasz ágának tagja, mint az előbbi kettő, de míg azok spanyolok és úgy jöttek Olaszországba a rendet továbbterjeszteni (tm. János atya még kispap korában 1585-ben, Tamás atya 1607-ben), távol kerültek Szent János környezetétől, befolyásától, Fülöp atya francia és nem is volt Spanyolországban, olvasásból azonban ismeri Szent János műveit és teljesen magáévá teszi tanítását. Filozófiai, majd teológiai Summája után kiadja
