Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ 361 fenn. Dehogy ez a casus exceptus olyan kivétel-e a rendes házassági köte- léki per alól, hogy csak sommás, rendkívüli per avagy pedig egyszerűen közigazgatási eljárás, ebből teljes határozottsággal még nem tűnik ki. Már jobban állunk azzal az okoskodással, amely abból kovácsol tőkét, hogy az 1576. c. 1. § 1. n. szerint a házasság semmisségét három tagból álló társasbíróság mondhatja ki; viszont a rendkívüli házassági köteléki perben egyes bíró ítélkezik. Az ellentétet itt is így fogalmazzák meg: rendes per három bíróval — sommás per egy bíróval, közigazgatási eljárás nem jöhet szóba. Kérdés, hogy valóban egyesbíró dönt-e? A vonatkozó kánon nem társasbíróságot rendel, hanem csak az Ordinariust említi. Igaz ugyan, hogy az 1990. c. csak Ordinariusról (pontosabban : Ordinarius loci) szól, de viszont ítéletet csak bíró hozhat (1868. c.). Ennélfogva az 1990—1992. c.-ban szabályozott eljárást tényleg egyesbíró folytatja le. Ez így tisztázva volna. Abból azonban, hogy a másodfok, ha nem látja fennforogni a kivételes esetet, az ügyet további tárgyalásra az elsőfokú bírósághoz (ad tribunal primae instantiae) utalja, még nem következik, hogy a rendes pert itt megelőző, vagyis a kivételes házassági köteléki eljárás peres és nem közigazgatási eljárás. Hiszen ezt megtehetné, ha a rendkívüli házassági köteléki eljárás valóban közigazgatási eljárás is Volna. Ez az érvelés lényegében azon a síkon mozog, mint az előbbi bekezdésben foglalt. 8. Ha a közigazgatási eljárás szóvivői a C. I. C-re hagyatkoztak, az ellenkező nézet képviselői hivatkozhattak újabb kánoni jogszabályalkotásokra is. Ilyen mindjárt az új egyházi törvénykönyv kánonjait hitelesen értelmező bíboros bizottságnak nem sokkal a C. 1. C. hatálybalépése után kiadott döntése.1 Ha u. i. a házasságkötés egyházi formáját teljesen figyelmen kívül hagyták, vagyis pl. csakis polgári házasságot kötött két egyházi formára kötelezett, akkor — tették fel a kérdést a CP.-nek —, alkalmazható-e az 1990.—1992. c.-ban szabályozott eljárás? A bíbornok- bizottság válasza szerint ez az eset nullum iudicialem processum requirat, ami annyit jelent, hogy a CP. a rendkívüli házassági köteléki eljárásban pert látott és nem közigazgatási eljárást. Az 1936. évben kiadott házassági köteléki instrukció eloszlatta a kételyeket. Ez az utasítás előzetes eljárást rendel, amelyet szentszéki elnök (officialis) folytat le, kihallgatván a feleket és megvizsgálván az okirat és a felmentés ügyét (226. art.). Az Ordinarius csak azután mondja ki határozatát és pedig iudicem agens, tehát mint bíró. A másodfok megjelölése is nyilván ki akarja zárni a kételyeket : a iudex2 secundae instantiae helyébe a félre nem érthető határozott s csak egyértelmű tribunal secundae instantiae lép. Móra Mihály. (Folytatása következik.) 1 CP. 1919 okt. 19. (L. 359. lap, 2. jegyzetben.) * A püspök megjelölése (Ordinarius, scilicit iudex) nem zárja ki közigazgatási szervi mivoltát.
