Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Artner Edgár: Az ősegyház mariológiája
AZ ŐSEQYHÁZ MARIOLÓQIÁJA 33 felirattöredék is mintha vonatkozással lenne a katakombaif estészet- ben igen kedvelt tárgyra: ... 111 O 0EION AOPHMA &EP (ovcta), azaz:az isteni ajándékot hozván.1 Mindenesetre, ha a mellékalak értelme és jelentősége körül még lehet is vitatkozni, a prisciliai Mária-kép főrészének értelme világos : Isten Anyját ábrázolja az a kis Jézussal, tehát Szűz Mária istenanyaságának őskeresztény emléke.- A második prisciliai ábrázolás értelmezésében nincs vélemény- eltérés a hagyományos katolikus iskola tagjai között. Annyira világos annak a jelentése, hogy minden más irányú kísérletezés hiábavalósága könnyen kimutatható.2 Egy Istennek szentelt szűz síremlékét díszíti az ábrázolás. Akit a középső képen orante-alakjában megdicsőülten látunk, arra a római püspök, Szent Péter képviselője előtt egy egyházi férfiú, alkalmasint diakónus, reáteríti az Úrral való eljegyzés jelzésére a fátylat.3 Eközben a püspök reámutat a kép túlsó oldalán ülő Szűz Anyára, hogy azt adja példaképül a szűzi élet útjára lépő hajadonnak. Jellegzetessége ennek a III. század eleji Mária-képnek a fentebb bemutatot1 A napkeleti bölcsekről azért emlékeztek meg olyan szívesen a pogányságból megtért rómaiak, mert ezek voltak az első pogányok, akik az Úr Jézust felkeresték. Ennek az értelmezésnek tagadhatatlan nehézségei, hogy egyéb ilynemű ábrázolásokon a mágusok kivétel nélkül frigiai sapkában és keleti öltözetben vannak, nem pedig hosszú palliumban ; nem balkezükben tartják az ajándékot. Viszont azok a szarkofág-reliefek, amelyeken a bölcsek elseje a Bold. Szűz feje fölött levő csillagra mutat, igen alátámasztják ezt a megoldást. — Itt említjük meg, hogy a Wilpert-féle Izajás-elmélet Justinus fentebb idézett allúziója mellett az «Ecce virgo concipieU-nek második egykorú emléke lenne. Ez pedig Harnack elméletét látszanék alátámasztani, amelyről pedig Schütz i. m. 68. old. igen alaposan kimutatja tarthatatlanságát. Mi is kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a ruházat a jelen esetben legfeljebb negativ argumentum gyanánt alkalmazható esetleg Szent József, vagy még inkább a mágus megoldás ellen, de pozitíve egyáltalán nem érv Izajás próféta mellett, aki helyett sokkal inkább Balaamra lehetne gondolni. s A racionalista magyarázat szerint a kép az élet három állapotát akarná feltüntetni. Középen állana a hajadon, akinek a jobboldali csoport házasságát, a baloldali pedig anyaságát mutatná be. Mint említettük, a középső személy ruházatában és arcvonásaiban is egyezik a püspök (ezt legalább még a racionalisták sem vonják kétségbe!) előtt állóval, míg az «anya» egészen másnak van festve. A «szűz» mindkét esetben kék ruhát visel, az «anya» pedig fehéret, két sávval. A római szokással homlokegyenest ellenkeznék, hogy míg a «hajadon» feje le volna fátyolozva, az «anya» fedetlen fővel szerepelne. A püspök előtti jelenet sem lehet házasságkötés, mert hiányoznék a kellékek egyik legfontosabbja : a vőlegény ! Mitius Ottónak imént vázolt értelmezését éppen ezért Schaepmann A. C. M. sem merte már bizonyosnak ítélni, de mégis valószínűbbnek tartja Wilperténél (amely a miénk is), anélkül, hogy tagadná ez utóbbi jelentés lehetőségét. Roller, Schultze és Davin teóriáit teljesen elveti s így mi felmentve érezhetjük magunkat azok ismertetésétől. — Explanation of the Wallpainting in the Catacomb of Priscilla, Utraiecti Neomagi 1929. 3 A szűz kezében tartott nyitott könyvtekercsnek is csak ez értelmezés mellett van jelentősége : a fogadalom jelzésére szolgál. Theologia. 3
