Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rezek S. Román: Prohászka intuíciója és átélése
IRODALOM LITERATUR — BULLETIN 181 De Nyéki kiváló könyvét nemcsak hitvédelmi szempontból bíráljuk, hanem a maga elé tűzött tudományos cél szempontjából is. Itt az ó' feladata elsősorban az elsajátítás és a megfelelő közlés volt. A fajtörténetre vonatkozó szakkutatás eredményeinek átvétele és közlése — a vonatkozó szakmunkákhoz ma nehéz közvetlenül hozzáférni — közönségünk tájékoztatása szempontjából is hasznos cselekedet volt. Vallástörténeti anyagát — mint említettem — leszűkíti célja szerint. Ez az anyag hazai irodalmunkban már ismeretes volt, ezt lelkiismeretesen használja, újat nem sokat tesz hozzá, módszerben is alkalmazkodik a Schmidt-féle kultúratörténeti irányhoz. Kár azonban, hogy Eurázia «főbb« népei közül az altájiakkal nem foglalkozik. Igaz, hogy ezek vallástörténete még nincs annyira kidolgozva, de itt módja lett volna eredeti kutatást is végeznie. Vallástörténeti összehasonlításaiban a vallás lényegét, alapvonalait veszi tekintetbe. A hitvédőnek ez lehet alkalmas módszer, de aki a vallás és faj viszonyát akarja megvilágítani, annak a makroszkopikus egész-nézés helyett a mikroszkopikus részvizsgálatra van szüksége. Hiszen értékes eredmény az is, hogy kimutatja, a vallás nem függ lényegesen a fajiságtól ; de a hitvédelmen túl ott van a vallás és faj tudományos kérdése, az a kérdés, hogyan módosítják a faji különbségek a vallás tárgyi és alanyi világát, az isteneszmét, a mítoszt, az imádságot, az erkölcsi felfogást. Helyenkint rámutat a szerző arra, honnét lehetne ezt a kérdést megközelíteni. A világvallás igényével bíró vallások módosulásai különböző népek (fajok) közt : a kereszténységé, buddhizmusé, izlamé bőven adhatna alkalmat erre a kutatásra ; tárgyalt anyagán belül is ott van pl. a görög vallásban levő nem-árja elemek átalakulása, a római vallás interpretatio Romana-ja. Hogy az idegen vallásokkal szemben milyen ellenérzés nyilvánult meg (melynek faji okai is lehettek), azt pl. azon is lehetett volna szemléltetni, hogyan viselkedtek a rómaiak az orgiasztikus kultuszokkal szemben. Nyéki könyve oly nagy érték, tárgyalt anyaga oly fontos hitvédelmi és tudományos szempontból, hogy a kritika kifogásaival is inkább emeli, mint csökkenti jelentőségét. Kühár Flóris. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1940—41. Közzéteszi : A Magy. Kát. Történetírók Munkaközössége. Budapest, 1941. 436 1. A kát. történetírók munkaközössége, amikor 1934-ben Szekfü Qyula irányításával megalakult, legfőbb céljának ezt a nemes feladatot tűzte ki, hogy az elhanyagolt kát. egyháztörténetírást újabb lendületbe hozza. Teszi ezt a forráskutatás megindításával, a feldolgozás színvonalas elvégzésével, eszmecserék és előadások tartásával. Programmjában felöleli mindama elvégzendő kérdéseket, melyek a magyar vallási élet történetére s a kát. Egyház szerepére vonatkoznak. Tevékenységének egyik legbiztosabb jelensége a Regnum című évkönyv, melyből már a negyedik testes kötet jelenik meg a tudományos világ előtt. A mostani kötet tárgyválasztás, feldolgozás tekintetében egyenes folytatása az előbbieknek. Összesen tíz tanulmányt közöl és két megemlé-
