Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)

Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei

SZENT PÁL LEVELEINEK ÓSZÖVETSÉGI IDÉZETEI 15 Ezzel a felemelő tanítással véget ér a Zsidókhoz írt levél dog­matikus része. Azonban a szent szerző a levél következő részeiben az erkölcsi tanításokat szintén az ószövetség szavaiból és példáiból vonja le, vagy ezekkel világítja meg. Az erkölcsi intelmek középpontja : a hit­ben való állhatatosság ! «Ha szántszándékkal vétkezünk, miután az igazság ismeretét megnyertük, már nincs többé áldozat a bűnökért !» (10, 26.)1 Ennek igazolása végett 10, 29-ben a Móz. II. 24, 8-ban olvas­ható törvényre hivatkozik : ha valaki megveti Mózes törvényét, irga­lom nélkül meghal két vagy három tanú szavára ; ebből a fortiori arra következtet, hogy mennyivel szörnyűbb büntetést érdemel az Isten Fiának a megvetése és az ő törvényétől való elszakadás ! Ezt az állítá­sát pedig a Móz. V. 32, 35. 36-ban olvasható isteni szózattal igazolja (30. V.) : «Mert ismerjük azt, aki így szólt : Enyém a bosszú, én megfizetek ! És ismét : Megítéli az Úr az ő népét !» Az első idézet közelebb áll a héber szöveghez, mint a görög fordításhoz (TM Cf33 -'*r, LXX : êv rj/néga èxôixrjaECoç âvxanoôœaœ) és szószerint megegyezik Onqelos Targumjával : snWőE ■'rnp. Úgy látszik, ez a magyarázat Zsid. megírása korában a zsinagógában általá­nosan elterjedt értelmezés volt.2 — A második idézet szószerint az Alexandriai fordításhoz ragaszkodik, de a héber szöveggel is meg­egyezik. 10, 37. az isteni ítélet közeledését részben íz. 26, 20. szavaival írja le, melyek szintén az Istennek az igazakat megszabadító ítéletéről szólnak : «Mert még egy kevéssé, az, aki eljövendő, el fog jönni és nem fog késni». 10, 38. pedig e szavakkal összeolvasztja Hab. 2, 4. szövegét a Hetvenes fordítás szerint, mely a héber szövegtől némileg eltér, és megcseréli a prófétai versnek két tagját. Állítsuk a három szöveget egymás mellé. Zsid. 10, 38 : «Az én igazam pedig a hit által élni fog, De ha visszahúzódik, nem telik benne kedvé lelkemnek». Alexandriai fordítás, Hab. 2, 4 : «Ha visszahúzódik, nem telik benne kedve lelkemnek, Az igaz ( A : Az én igazam) pedig a bennem való hit által élni fog». Héber szöveg, Hab. 2, 4: «Ime abban, aki felfuvalkodott, nem igaz a lélek, Az igaz azonban hűsége folytán életben marad». Zsid. idézése tehát szabad alkalmazás, ahol a szent szerző a saját gondolatát egy ószövetségi prófétai helynek hasonló szavaival fejezi ki. Szent Pál az örök életet adó hitről beszél, melynek ószövetségi hőseit a következő fejezetben vonultatja el előttünk ; a próféta pedig az Istenbe vetett bizalomról szól, mely az ellenséges babiloni betörés 1 L. 6, 4—6. magyarázatát. * V. ö. Róm. 12, 19.

Next

/
Thumbnails
Contents