Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rezek S. Román: Prohászka intuíciója és átélése
162 REZEK S. ROMÁN gondolta el, hanem Isten jelenti ki. Ezek azok a «schöpferische Urkräfte»; ez az «élan vitale» és «vie jaillissante». Ezek azok a «veritates non diminutae», a ki nem forgatott igazságok, az el nem kommentáro- zott eszmei valóságok.»1 De ennek a tisztulásnak vége az az ártatlanság, melyet Krisztus így fejez ki : Eritis sicut parvuli. Ilyen lélekből fakadtak ezek a szavak : «Tegyétek, próbáljátok .. . Oly hévvel tegyük, mint amely hevet belőle kiérzünk. Nagy bensőség ! .... Az ilyen lelkűiét nem természetes, nem emberi, hanem istengyermeki... Új teremtés s új művészet, de nem természet. . . Ezt ki kell vívni, ezt reá kell erőszakolni az ösztönös életre.»1 2 A saját verejtékes munkája révén az ember itt már részt vesz az önmegváltásában, a szabadság és élvezet útján jár, — dilatato corde, inenarrabili dilectionis dulcedine,3 és ujjongása ilyen : «Jézus bennünk ; Jézus lelke, szíve, melege, lendülete, lökése, vágya? íme a meleg forrás szívünkben? Mit csinált a latorral a kereszten? Mit csinál hát velünk? Legalább svungot ad ég felé, hogy bízzunk s törjünk, magunkkal ragadjunk sokakat. Bergson valami élan vitale-ról regél, de az mese ; ah, az élan vitale itt van az eucharisztiában, s megkapjuk s átveszik a lelkek, kik sodrába kerülnek. Evoe ! Evoe !»4 Krisztus megváltása így lesz a lélekben lelki valósággá. Az így «fölvilágosodott» lélek : «... magatartása a térdenállás : kitárt karokkal, epedő ajkkal fogadni az áramló istenséget ! Ezt inkább kedéllyel, az animával, a művészeti inspirációk leikével kell elgondolni is. A tiszta száraz intellektus nem fogja meg. A nagy, misztikus valósággal kell érintkezni, azt megélni, «erleben».... Akinek nincs kedélye, aki racionalista, az e részben szegény ördög. Hiányzik egy belső érzéke : a mysticum. Azt gondolja, hogy mindent ért ! Ez a fölvilágosultság nagy lelki manco-ja, nagy hiánya.»5 A megváltás ontológiai tényezőit az egyén lelkében psychológiai valósággá alakító erők teljessége : a Szentlélek ajándékai. Kiinduló pontjuk a szeretet, az egyes ajándékok pedig olyanok, mintha ennek virágai volnának. A valóság egyes adatait a velük való rokonságunk megérthetővé teszi, — és édessé. Az átélés legmagasabb fokán részesei leszünk Isten életének, — a tudást és cselekvést illetőleg is. Itt intuíció és átélés már azonossá válik, hiszen minden működésünk rugója önmagunkban van, a külvilág csak alakítandó anyagi szerepet játszik. A külvilág adataiból kiindulva odajutottunk, hogy — a 1 Sol. II. 185., 1923 dec. 27. 2 Sol. II. 82., 1921 szept. 24. 3 Szent Benedek Regulájából. ‘Sol. II. 143., 1923 ápr. 5. 6 Sol. II. 80., 1921 szept. 9.
