Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
SZENT PÁL LEVELEINEK ÓSZÖVETSÉGI IDÉZETEI 13 eledelből és italból meg különböző mosakodásokból álltak, amelyek a tökéletesség idejéig voltak rendelve (9—10. v.). Ezzel az előképpel a szent szerző szembeállítja a valóságot (11—14.) : Krisztus a jövendő javak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel alkotott, vagyis nem ebből a világból való sátoron, a mennyországon át lépett egyszersmindenkorra az Isten trónusa elé, a mennyei szentélybe ; belépett oda nem bakok vagy borjak vére által, hanem a saját vére által, és e szent vérrel megtisztította lelkiismeretünket a holt cselekedetektől : a bűnöktől, hogy az élő Istennek szolgáljunk. A bakok és a bikák vére csak levitikus tisztaságot adott, Krisztus vére benső megtisztulást szerzett. így Krisztus egy új szövetségnek a közvetítője lett (15. v.). Mindkét szövetség felavatása vér árán történt. Mózes a borjak és a bakok vérével meghintette a törvénykönyvet és magát a népet. A szerző a Móz. II. 24, 6—8-ban leírt jelenetre hivatkozik és megrövidítve meg csekély változtatásokkal az Alexandriai fordítás szerint betűértelemben idézi a törvényhozó szavait : «Ez a vére a szövetségnek, amelyet az Isten számotokra rendelt.» (20. v. rovro ró al/xa xfjç ôuv&rjxT]ç fjç èvexsiXaTo ngôç v/uâç 6 ■d'sôç. — LXX Móz. 24, 8. : . . . ’Iôoi, T à alfia rrjç dia&rjxrjç fjç ôiéêeTo xvqloç nooç v/xâç . . .). A szent sátort, az istentiszteleteknek minden eszközét Mózes szintén meghintette a vérrel, mert a törvény szerint vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat (18—22.). Az égi dolgok képmásait, az ószövetség intézményeit az áldozati állatok vére tisztította meg, magukat az égi dolgokat pedig, az újszövetség üdvösségi rendjét, Jézus szentséges vére, melyet Ő egyszer ontott minden ember javára, és most az Isten színe előtt értünk mindenkor közbenjáró főpapunk marad (23—28. v.). A Törvényben a jövendő javaknak az árnyéka van meg (10, 1.), az évről-évre bemutatott áldozatok sohasem tehetik tökéletesekké a bemutatókat (2. v.) ; ezekkel az áldozatokkal évről-évre megemlékezés történik a bűnről (3. v.), de lehetetlen, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el (4. v.). Eme pusztán csak törvényszerű, levitikus tisztaságot eszközlő áldozatokkal a szent szerző szembeállítja az Úr Jézusnak örökértékű áldozatát. Érvelését az 5—7. versben Zsolt. 40, 7—9-nek az Alexandriai fordítás szerint szabadon idézett szavaival támasztja alá, melyeket a 8—10. versben az Úr Jézusra és az ő áldozatára alkalmaz. 5. «Vágóáldozatokat, ételáldozatot nem kívántál, Hanem testet alkottál nekem ; 6. Égő- és bűnért való áldozatok nem tetszettek neked. 7. Akkor mondottam : íme eljövök ! A könyv elején az van írva felőlem, Hogy akaratodat, ó Isten, teljesítsem.» A Zsidókhoz írt levél szövegének az értelme az Alexandriai for-
