Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rónay György: Egyházi irodalom és műveltség Szent Istvántól Kálmán király haláláig
EGYHÁZ] IRODALOM SZENT ISTVÁNTÓL KÁLMÁN KIRÁLY HALÁLÁIG 149 mitikus törvényhozójává».1 Kálmán korára már kialakul ez a kép, a szent király alkotása pedig, a «lex a sancto Patre nostro Stephano populo nostro data» — tudós méltatás tárgya, összehasonlítás alapja.1 2 Az első magyar király szentté nyilvánítása alighanem nem a nép leikéből fakadó vallásos mozgalom testet öltése ;3 a szentté avatás után azonban tisztelete bizonyára mind szélesebb rétegeket hatott át, sőt, egy adat arra látszik mutatni, hogy a sírjához vezető zarándokutak mentén levő kőrakásokat is — romokat, régi pogány emlékeket talán? — vele hozták kapcsolatba. Mikor ugyanis terjedni kezdett szentek közé számításának híre, — írja Hartvik, — a betegek Magyarország minden részéből koporsójához siettek. Sokan súlyos betegségük miatt nem tudtak eljutni odáig, a szent király kegyelméből mégis gyógyulást nyertek. «Unde permansuram beneficiorum sancti regis memoriam, complures pçr eum sanitati redditi, in eodem, tibi sanati sunt itineris loco, grandes aggregaverunt acervos lapidum, qui longo ibi tempore postmodum fuerunt».4 Az egyesek szerint külföldön néki oda megküldött forrásokból dolgozó5 kompilátor ezt az adatát bizonyára hazai — bencés — tudósításából merítette. A kisebb legenda már utal a sírnál végbement csodákra, — igaz, csak általánosságban, — erről azonban nem tud. Ebből is gyanítható, mily élénken sugárzott alá a szélesebb néprétegekbe a hivatalos kezdemények után Szent István kultusza az alatt az egy vagy másfél évtized alatt, amely a két legenda, a minor és a Hartvik-féle létrejötte között eltelt. Hogy a keresztény vallásosság ekkor, a század vége táján, már a magyar nép népi vallásossága lett, más két, egybehangzó adat is sejteti : azok, amelyek a Mária-kultuszról szólnak Szent István nagyobb és Szent Gellért kisebb legendájában. Az első szerint Szent István magát s birodalmát az Istenanya oltalma alá helyezte, «cujus honor et gloria tam celebris inter hungaros habetur, quod etiam festivitas assumptionis ejusdem virginis sine additamento proprii nominis ipsorum lingua reginae dies vocitetur».6 A második szerint : «Ipsius — Szent Gellért — arbitrio ab Hungarica generatione nomen matris Christi non auditur, tantum Domina resonat. Si vero auditur, statim flexis genibus et dimissis in terram capitibus se inclinant : nam et Pannonia a suo sancto Stephano rege Familia Sanctae Mariae appellata est».7 A XI. század harmadik harmadára, arra az időre, amikor már 1 Váczy Péter: A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon. Minerva, 1932; Deér i. m. 2 Péterjy: Sacra concilia. Pozsony, 1741, 41—42. 3 Deér i. m. 115. 4 Mátyás Flórián: Fontes domestici I. 66. 6 Varjú Elemér: Legendae Sancti Regis Stephani, 102. 6 Varjú Elemér i. m. 10. 7 Acta Sanctorum Septembris VI. 722.
