Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Gálos László: Isten képe és hasonlatossága az Egyházban
ISTEN KÉPE ÉS HASONLATOSSÁGA AZ EGYHÁZBAN 131 byterián jellegű : a lelki hatalmat Krisztus a népösszességnek adta, ez választás útján emeli maga fölé elöljáróit. Mint ahogyan Harnack kifejezi : «Das Amt ist von Christo der Kirche in ihrer Totalität gegeben.»1 Ez a demokrata egyházfogalom sok elődre tekinthet vissza. Már a 11. század közepén Montanus és hívei vallják a laikus, még nőkre is kiterjedő papságot, szentírásuk az apocalypsis, lelkesedésük eszménye a charizmatikus ősegyház. Ugyanígy a középkorban az albii és lyoni szegények, a XIII. században Gerardo Segarelli és hívei Pármában, majd Joachim a Fiore cisztercita apát és Petrus Olivi eszkatologikus eszméktől hevítve.1 2 A demokrata egyháztheóriák után megszületik az anarchista egyházmozgalom is az anabaptistáknál Münzer Tamás és Storch Miklós vezetése alatt 1522-ben Wittenbergben. Ugyancsak ez a demokrata gondolat kísért a XIX. század liberális olasz politikusainak : Minghetti, Castagnola, Olmo mozgalmában, mely szerint a nép maga válassza püspökeit, plébánosait, a quäkkerek és methodisták felekezeteiben, a cseh nemzeti egyház Jednota nevű akciójában,3 valamint a világháború után felburjánzó papi tanácsok törekvéseiben. Ezeknek a demokratikus egyházfogalmaknak többszörösen téves isteneszme van a hátterében. A keresztény istenfogalom lényege a kinyilatkoztatás, Istennek a természet dolgait és erőit meghaladó önmegnyilatkozása. Ennek pedig az felel meg, ha Egyháza is felülről lefelé és nem fordítva : alulról felfelé épül. Valóban az Egyház nemcsak közösség, hanem intézmény is, a keresztény vallás az Úr mennybemenetele után nem úgy maradt itt mint könyv, mint világnézet, hanem mint szervezet, mint Egyház. Másrészről ezek a felfogások teljesen félreértik a Szentlélek szerepét az Egyházban. Harmadik testamentumról beszélnek, chariz- matikusokra hivatkoznak, mert a Szentlélek nem öltvén testet alkalmas alapdogmául kínálkozott nekik a szervezetlen, csak kegyelmi hatásokat, lelki megvilágosításokat értékelő laikus testületeik számára.4 Másrészt erre magyarázzák a Szentírásnak a Szentlélekre vonatkozó több félreértett helyét : «A Lélek ahol akar ott fú»5 — mondja az Üdvözítő, tehát szerintük nincs kötve papi rendhez, szentségi jegyhez a kegyelem és vele a hitközségi vezéri szerep. «Ahol a Lélek, ott a szabadság»,6 — írja Szent Pál, tehát szerintük a szervezetmentes kötetlenség. Ezekkel szemben bizonyos, hogy az Egyház a Szentlélek testamentuma, hogy nem jön újabb szövetség, harmadik kinyilatkoztatás. 1 A. Harnack : Die Kirche, ihr Amt, ihr Regime. Nürnberg, 1862. 2 K. Burdach: Vom Mittelalter zur Reformation. Berlin, III. 2, 129. skk. 3 1890 óta élő mozgalom. 4 K. Burdach: Vom Mittelalter zur Reformation III. Berlin, 2, 136, 188, 261. 6 Ján. 3, 8. « 11. Kor. 3, 17. 9*
