Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
8 PATAKY ARNOLD számtalanszor olvasható, pl. Zsolt. 18, 3. (Sám. II. 22, 3.) ; íz. 8, 17. stb~ Ugyané versnek második fele xai náXív bevezetéssel alkalmazott értelemben idézi íz. 8, 18-t, hogy kifejezze a természetfölötti egységet a Megváltó és a megváltott emberiség között: «Ime én és gyermekeim, akiket nekem adott az Isten». A próféta a saját gyermekeiről beszél, akik jelképes nevükkel (Seár-Jásúb, íz. 7, 3. és Mäher sálál chás báz. Íz. 8, 3.) vele együtt élő tanúi az Úrnak a megátalkodott Izrael ellen. A 3. fejezetnek reábizonyításszerű jellege van. A Zsidókhoz irt levél szerzője nyomatékosan figyelmezteti olvasóit, hogy túl ne becsüljék a Mózes által közvetített ószövetségi üdvösségi rendet, hiszen Mózes az Istennek csak hűséges szolgája volt, Krisztus pedig az Istennek a Fia. Ebbe a figyelmeztetésébe kitűnően beleillik az a gondolat, amelyet a 3. fejezet 5. verse Móz. IV. 12, 7. szavaival, de idéző bevezetés nélkül kiemel : Mózes hűséges volt az Isten házában mint szolga, Krisztus azonban, mint az Isten Fia, a saját háza fölött áll. E ház mi vagyunk, az újszövetség választott népe, «ha a bizalmat és a dicsőséges reménységet mindvégig szilárdul megtartjuk» (6. v.). Ezt a komoly intelmet a szent szerző a továbbiakban Zsolt. 95, 7—11. verséből vezeti le, melyet az Alexandriai fordítás szerint xaêojç Aéyei xo nvev/ua tó üyiov bevezetéssel és igen csekély eltérésekkel szó- szerint idéz. A Zsidókhoz írt levélnek ez a részlete pontos fordításban így hangzik : 7. «Ma, ha szavát meghalljátok, 8. Meg ne keményítsétek szíveteket mint az elkeserítésben A kisértés napján a pusztában, 9. Ahol atyáitok megkísértettek engem a próbára tételben, Noha látták műveimet 10. negyven esztendőn keresztül. Azért megharagudtam arra a nemzetségre És így szóltam : Mindig tévelyegnek szívükben ! ők pedig nem ismerték meg utaimat, Úgy hogy megesküdtem haragomban : Nem mennek be az én nyugalmamba !» A héber szövegben az elkeserltés és a kísértés szavaknak megfelelő niinip és ntpü kifejezések tulajdonnevek. Megharagudtam arra a nemzetségre, TM : «megútáltam azt a nemzetséget». Mindig tévelyegnek szivükben, TM : «Tévelygő szívű nép ők !» A 12. versben ennek a részletnek erkölcsi alkalmazása következik, mely csak 4, 11-gyel ér véget. E részletben a szerző még ismételten (3, 15. 16. 17. 18; 4, 3. 5. 7. 10. 11.) idézi a zsoltár egyes részeit és 4, 4-ben eïgrjxev yáq nov tisqí vfjç eßöo/zrjg ovrcoç bevezetéssel Móz. I. 2, 2-t is : «És megnyugodott az Isten a hetedik napon minden művétől». A szent szerző erkölcsi figyelmeztetésének a gondolatmenete a
