Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)

Pataky Arnold: Szent János apokalipszisának ószövetségi vonatkozásai

98 PATAKY ARNOLD az Apokalipszisnak egyik legjellegzetesebb istennevét : ó év y.al ó fjv y.al 6 égxó/uevoc., «Aki van és Aki volt és Aki eljövendő». Ugyanez az istennév megismétlődik 4, 8-ban, továbbá ő év xal ó fjv «Aki van és Aki volt» formában még 11,17; 16, 5-ben is.1 Ez az istennév a Móz. II. 3, 14-ben olvasható rnrttí nás? r.-nx («Én vagyok, Aki Vagyok») kifejezésben gyökerezik. Szent János ezt az istennevet az Apokalipszis bevezetésén kívül egyes különösen ünnepélyes jelenetek leírásában szokta használni : az égi négy élőlény hódolatában (4, 8.), a hetedik harsona inegfúvása után a huszonnégy vénnek a hódolatában (11,16.17.), és a harmadik haragcsésze kiöntése után a vizek angyalának a hódolatá­ban (16, 5.). Megrendítő, de a keresztény hívekre kimondhatatlanul vigasztaló ellentétes párhuzam ezzel az istennévvel szemben az Isten ellenségének, a vadállatnak a megjelölésére szolgáló ő fjv y.al ovx ëariv... y.al elç ájiéfeiav vnáyei kifejezés (17, 11. v. ö. 17, 8.) : a vadállat «volt és nincsen... és a pusztulásba megyen». . . E két kifejezésben már benne van az Apokalipszisnak egész történelem-szemlélete : az Isten örökkévaló, az Ő ügye minden akadályon keresztül is diadalmaskodik, míg minden istenellenes hatalomra eleve is a pusztulás vár... Az Apokalipszsist bevezető üdvözletben Szent János amellett, «Aki van és Aki volt és Aki eljövendő», továbbá az Ő trónja előtt álló hét Lélek (4. v.) mellett megemlíti Jézus Krisztust, a hűséges tanút, a halottak elsőszülöttét és a föld királyainak fejedelmét, «aki szeretett minket és megoldozott1 bennünket bűneinktől a saját vére által (5. v.), és királysággá, meg papokká tett minket az Istennek és Atyjának». Ebben a néhány versben számos ószövetségi visszaemlékezés csendül ki. íz. 11, 2. 3. az Úrnak hétszeres leikéről beszél: a bölcseség és az értelem leikéről, a tanács és az erősség leikéről, a tudás és a jámbor­ság leikéről és az Úr félelmének a leikéről, mely egész teljességével eltölti a Jessze törzsökéből és gyökeréből kinőtt sarjadékot, a Messiást. Való­színűleg ez a prófétai szó lebegett az Apokalipszis szerzőjének a szeme előtt, mert Jel. 1, 4-ben az Úr trónja előtt álló hét Lélek — legalább is egyes magyarázók szerint, — a hét ajándékát osztogató Szentlélek. (Más magyarázat szerint a hét Lélek az Úr színe előtt álló hét főangyal.) Ugyancsak Izaiás könyve (55, 4.). Dávid király legnagyobb utódját, a Messiást a népek tanújának nevezi. Zsolt. 89 (88), 38. egy messiási részletben valószínűleg a szivárványt nevezi hűséges égi tanúnak. Ugyanez a zsoltár (28. v.) Dávidot, a Messiás előképét, legfelségesebbnek nevezi 1 2 1 A két utóbbi helyen az isteni ítéletek már megvalósultak ; az isteni Bíró «eljött», tehát már nem ègxô/uevoç, már nem «eljövendő*. 11, 17-ben nehány görög kézirat, a Vulgáta és a bohairi kopt-fordítás az eredeti szöveghez hozzáteszi : «és Aki eljövendő' vagy». 2 kvoavri. Egyes görög kéziratokban : Aovaavn («aki megmosott»), így a Vulgáta is : «et lavit nos».

Next

/
Thumbnails
Contents