Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata

IRODALOM

LITERATUR

BULLETIN

93

A szerző a legrégibb zágrábi miserendet és kánont ismerteti. A legrégibb zágrábi szakramentárium a hahóti Szent Margit apátságból került Zágrábba a XI. század végén vagy a XII. század elején és a székesegyházban használták. A szakramentárium jelzése MR 126. Zágrábba kerülése idején a legnagyobb valószínűség szerint tartalmazta a miserendet és a kánont, de a XIV. században már mind a kettő hiányzott és nem volt teljes a Proprium Sanctorum sem. Amikor a szakramentárium Hahótról Zágrábba került, a 78/9 lap elveszett. Ezen a lapon voltak a szentmiséhez előkészítő imádságok, mint amelyeket a zágrábi érseki könyvtár MR 124 jelzésű XIII. századi pontifikáléja tartalmaz, de ennek ellenére is a kettő nagyon hasonlít egymáshoz. E hasonlóság alapján a szerző felteszi, hogy e pontifikáié (MR 124) miserendje és kánonja is hasonlított az MR 126 miserendjéhez és kánonjához. Ebből az következik, hogy a Szent Margit apátság bencés szakramentáriuma (MR 126) nemcsak a Proprium de Sanctisnál, hanem a miserendnél és a kánonnál is alapul szolgált a zágrábi rítusnak. A Szent Margit apátsági MR 126 szakramentárium több szakramentárium- ból van kimásolva, amelyek a fontenellei apátságból származnak. De az MR 126 nem egyedüli és nem is közvetlen forrása az MR 124 pontifikálenak. Az MR 124 pontifikále közvetlen forrásai oly liturgikus könyvek voltak, amelyekben kisebb-nagyobb eltérésekkel a magyar püspökök 1100 körüli synodális dekrétumai voltak összeírva. A magyar püspökök a Micrologus szerint igazodtak, az MR 124 mégis több helyen eltér a Micrologustól. (Az említett kódexek mind eltérnek egymástól valamiben. így a Pray-kódex és az MR 124 között ezek a főbb különbségek : a PK-ben az előkészítő imádságok teljesebb számban vannak meg, az öltözéshez előírt imák közül az MR 124-ből néhány hiányzik, stb. A Micrologus és az MR 124 között a kánonban találhatók eltérések.)

Magyarországon az e korban használt miserendet és kánont a Pray- kódex őrizte meg. Valamivel idősebb a MR 124 miserendjénél és kánonjánál. Lehet, hogy a Pray-kódex a zalavári apátság ama kódexe szerint készült, amelyből az MR 124 azt a litániát vette át, amely ugyan Magyarországból került Zágrábba, de egy magyar szenthez sincs benne könyörgés.

Majd azt vizsgálja a szerző, hogy volt e hatása az MR 124-nek a zágrábi miserendre és kánonra. Amint a XIV. századi Missale Zagrabiense MR 133 és az 1511-ben kiadott Missale almae ecclesiae cathedralis Zagrabiensis mutatja, nem maradt az MR 124 hatás nélkül a zágrábi liturgia további fejlődésére. Ez a hatás azonban nem volt közvetlen.

VIII. Orbánnak 1635 szeptember 28-án kelt «Exponi nobis» bullája értelmében a római rítusnak kellett volna a zágrábi ritus helyét a zágrábi székesegyházban is elfoglalnia, de ezt a rendelkezést csak 1794-ben hajtotta végre Vrhovac, zágrábi püspök. Csupán egy-két apróságban maradt meg a régi zágrábi szertartások emléke néhány falusi templomban. Ilyen pl. hogy az Ite missa est dallamára ezt énekli a pap : Ite benedicti et electi in viam pacis .. . hostia missa est. A zágrábi székesegyházban a világháborúig éltek a főpapi mise rítusának emlékei. A szerző azt az óhaját fejezi ki, hogy bárcsak valaki rendszeresen feldolgozná a régi zágrábi liturgiát, hogy össze lehessen hasonli-