Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata
IRODALOM LITERATUR — BULLETIN 85 műveltségű emberhez. Könyve sokakban fogja felébreszteni a filozófiai eroszt, a szakembert pedig a problémákban való elmélyedésre serkenti. «A bölcselet elemei»-nek új kiadása irodalmunknak mindenesetre jelentős eseménye. Kecskés Pál. Georgius M. Csertő O. P.: De timore Dei iuxta doctrinam scholasticorum a Petro Lombardo usque ad S. Thomam. Disquisitio historico-theologica. XXIX. + 269. — Romae, 1940. A Deus scientiarum Dominus rendelkezései nyomán gyökeresen átszervezett egyetemi tanulmányok szigorlati követelményeinek kimagasló teljesítménye gyanánt jelentkezik karunkon a laurea elnyerésére benyújtott ezen tanulmány. Ha a pápai konstitució megköveteli, hogy «candidatus .. . debet. .. exhibere dissertationem scriptam, quae eum investigationibus scientificis aptum esse demonstret et ad scientiae profectum conducat» — art. 46. §. 1. n. 2. —, úgy ezen könyvről mindezt száz százalékban elmondhatjuk : Omne tulit punctum ! A teológusok előtt nem ismeretien a timor Dei kardinális jelentősége a kinyilatkoztatás ökonómiájában, nemkülönben annak teológiai kifejtése és méltatása. P. Csertő kutató és gyűjtő munkássága e kérdésben formaliter és materialiter csupán két évszázadra szorítkozik — XII. és XIII. század —, de éppen ez a két század volt a timor Dei tankifejlésének döntő szaka, amely Aquinasban pontos körülírást és szabatos meghatározást nyervén alapul szolgált a Tridentinum döntéseinek a hitélet kirobbanó forradalmaival szemben és a tanfejlettség erejében nagy szolgálatot tett a Magisteriumnak, hogy a XVI., XVII. és XVIII. század eretnek elemekkel telített hamis misztikáját megbélyegezze és elfojtsa. A megigazulás és a timor Dei között szervesen jelentkező összekapcsolódás kutatói hálásak lehetnek P. Csertőnek azért a több éven át folytatott anyagfeltárásért és előterjesztésért, ami ebben a könyvben összesűrítve és lényeges pontjaiban kiemelve most rendelkezésünkre áll. P. Csertő munkája a címben adott jelzés szerint lényegileg és elsősorban «disquisitio historico-theologica» akar lenni. A szerző a maga személyében nem kíván a tan értékelésével és a vélemények bírálatával foglalkozni, hanem a tárgyalásnak szigorúan historikus jelleget ad a két évszázad teológusai véleményeinek ismertetésével. Csodálkozva látjuk, hogy mennyire vitatott és a teológiai szempontok reflektorainak fényében hány oldalról átvilágított és átkutatott kérdéssel állunk szemben és a vallási életet kétségkívül mélyen érintő, de első tekintetre talán inkább a morális megfontolások terén mozgónak látszó kérdés mennyire a szoros értelemben vett dogmatikai talajon és légkörben nyer igazi vitalitást és fontosságot. Külön kiemelendőnek véljük P. Csertő könyvének könnyű használhatóságát. Nem nehéz megérteni, hogy ekkora adathalmaz mellett micsoda fáradságába kerül még az edzett teológusnak is az anyagot átvenni, azt átgondolva összehasonlítani, illetőleg tudományos rendszerbe foglalni. Az utóbbit, a legnehezebbet végtelenül megkönnyíti a gondos szerző. Bizonyára azt gondolta, ha már őneki három év verejtékes munkájával a szövegeket a szó szoros
